Technikai okok miatt sajnos egyelőre szünetel a netman podcast. Ne tessék leiratkozni róla, mert hamarosan újraindul, amint lesz egy kis szabad időm.
Megértéseteket köszi.
A(z) "Óhogyaza…" kategória archívuma
Vigyázat, fikázni fogom a Mac OS X 10.5 Leopardot! Csak erős idegzetűeknek ajánlott, elvakult fanboyoknak semmiképpen sem! 
A Spotlight az OS X egyik legjobb featúrája. Segítségével 3 mp alatt bármit megtalálhatunk a Macünkön, még akkor is, ha a fájl nevét nem tudjuk. A Leopard óta a Spotlight nem csak keresni, de számolni is tud. Ugyanakkor szintén a Leó óta szerintem használhatatlanná vált, ha több doksi közül szeretnénk kiválasztani a megfelelőt. Rögtön el is magyarázom, mi nem tetszik.
Van ugye az alapeset, amikor egy fájlt keresünk, tudjuk a nevét, s csak egy létezik belőle valahol a gépen. Beírjuk a Spotlightba, és a lenyíló menüben azonnal megjelenik első helyen a dolog. (Lásd itt oldalt.) Return (Enter), és már nyílik is.
Ha azonban több hasonló nevű fájl van szerte a gépen, a lenyíló lista nem mutatja az összeset, csak minden típusból 2-5 darabot, relevancia szerint. Ilyenkor jön jól a Show All nevű funkció, mely a keresési eredményeket egy külön ablakban hivatott mutatni.
Ez az ablak Tigris alatt így nézett ki:
Leó alatt már ilyen:
Tudjátok mi a baj a Leopardossal?
Az, hogy olyan mint az XP-ben a kiskutya. Átláthatatlan. Rákeresek valamire, és én szeretném egy ablakban, szépen szortírozva látni az összes doksit, képet, hangot, videót, prezentációt, mindent, ami azzal kapcsolatos. Tigerben ez pontosan így működött. Erre kijön az új, tvájszesz ömézing, revolusöneri meg mószt edvenszd Leopard, és nincs ilyen. Vagy az összeset látom ömlesztve (Hello XP!), vagy csak egyféle fájlokat. (De ez utóbbi leszűkítés eléréséhez is kattintani kell egyet azon a get see™ kis plusszon.)
Azt nem értem, miért kellett megválni a jótól, és csinálni helyette egy szarabbat. Azt hiszem, tudom miről beszélt Chriss Pirillo, mikor azt mondta, kéne egy OSX GUI hibákkal foglalkozó blog (a már meglévő Windowsos mellé).
Nektek mi a véleményetek az új Spotlightról?
A képeket Colin Devroe blogjáról kölcsönöztem. Érdemes elolvasni az ő írását is. Pontosan ugyanez a problémája mint nekem.
Utálom április elsejét! Komolynak gondolt oldalak teli vannak a hülye flame-mel meg a kitalált cikkekkel, amikről azt hiszik, milyen viccesek. NEM AZOK! 
Egyedül a Google tudott kreatívat, jópofát alkotni. Nekik nagy taps! 
Az van skacok, hogy ma nekiestem annak, amibe az ős Mac-esek most majd beleborzongnak jól: Windows-t szerettem volna feltelepíteni a MacBook-ra, mégpedig Boot Camp-pel, ami az Apple hivatalos, erre a célre szolgáló szoftvere.
Hát nem jött össze. Olyan szinten nem, hogy particionálás közben egy Kernel Panic-kal “ajándékozott” meg a gép. Isteni. Aztán mikor — egy restart után — újra neki akartam esni a Boot Camp assistent izének, akkor ő ezt nem igazán engedte, mondván nem okés a lemez, toljak végig rajta egy repairt.
Nah ilyenkor jön az, ami már nagyon nem az egyszerű “ó-hát-ezt-az-oprendszert-a-nagymamám-is-elkezeli” kategória, de sebaj, nem torpantam meg. Leopard telepitőlemez berak, arról Disk Utility elindít, ott Repair Disk végigfuttat, és sálala, jó is a merevlemez… Éééés kezdődhet előlről a Boot Camp konfigolása.
Kitaláljátok, mi lett a sorsa a dolognak? Naná, hogy ismét a szép “You need to restart your computer blablabla” szöveg várt. A MacBook-om életében ez háromszor fordult eddig elő, abból kettő ma volt így szépen egymás után, amikoris Windows-t szerettem volna feltenni rá. (Tudom, nem a Windows tehet róla.)
Úgyhogy most itt tartok. Ezzel már azt hiszem nem vesződök többet. Holnap megoldom a dolgot Parallels-szel, és a Boot Camp (meg a gyártója is) bekaphatja.
Egyébiránt e poszt első fele Windows környezetben íródott (hujujujjj!), anyám PC-jén, de Safari 3.1 (!!!) böngészőn. 
Testtartásom most ugyanolyan, mint tegnap, csak épp a kényelmesebb székben ülök, és a (80-as évek formavilágát idéző) fotelben vannak a lábaim, közben Polepositionék új rádióműsorának első adása szól (nagyon fincsi!); tegnap déltől nem aludtam, fáradt vagyok, holnap korán kelek. És feltolom a Parallels-t. Csakazértis.
Nyugodalmas joccakát.
Egyik havernál voltam, nevezzük Attilának. Egy lassan 3 éves AMD Sempron 1,6 GHz procival, 80 giga winyóval és 192 megabájt rammal (!) felszerelt gépe van nekije. A többi adat nem érdekes. A megvételkor volt feldobva rá egy iKszpé, azóta az van volt. Képzelheted, milyen lehet egy XP (és úgy egyáltalán egy Windows) 3 év használat után. Pontosan olyan, amilyennek képzeled. Negyed óra, míg a Skype + MSN kombó elindul, és hasonló finomságok.
Első nap:
Tegnapelőtt megkért, hogy segítsek neki — mert nem vágja a témát — feltenni, újratelepíteni a Windows-t.
Igen ám, de nekem nem volt semmilyen külső adattároló egységem, amire az adatait átmenthettük volna. Egy MyBook van, de a HFS+ fájlrendszerrel asszem sokra nem megy a redmondi ördög. Úgyhogy azt találtam ki (segített benne XT ), hogy a PC-ben lévő 300 gigás SATA lemezt (amin két partíció vagyon, egyik üres) fogom elvinni hozzá, és majd szépen megoldjuk a dolgot.
Itt jött a következő bibi: mint kiderült, a gépe nem támogatja a SATA lemezeket. Erre Pathó Bálint kolléga (itt ragadnám meg az alkalmat, hogy bejelentsem: ő egy MacBook Pro vásárlásán gondolkodik ) azt az ötletet adta, hogy próbáljuk meg feltelepíteni a SATA driver-t floppyról és a Win telepítőlemezről. Persze ez már fel volt. Király.
Második nap:
Nem maradt más hátra, mint elhozni hozzánk az ő 80 gigás (P)ATA lemezét, és itt átmásolni a dolgokat. Hoppá, áljunk meg egy pillanatra, ez így túl egyszerű, nemde? Hát persze.
Az történt ugyanis, hogy elhoztuk a cuccot, de nem tudtunk másolni, mert védve voltak a könyvtárak. Király. Mehettünk vissza hozzájuk, egy órán keresztül szüttyögött a gép a hozzáférési biszbaszok állítgatásával, mire csak-csak kész lett.
Fel hozzánk, minden bemásol, vissza hozzájuk, XP telepít (“Izgalmas új külső” screen sokszori megtekintése, melynek szövegét ha éjjel 2-kor felrángattok az ágyból, akkor is elszavalom), vissza hozzánk, adatok visszamásol, vissza hozzájuk, winyó visszaszerel, winamp és hasonlók telepítése. Nagyon leegyszerűsítve ennyi a sztori. Két darab félnapot vett el az életemből, és Attila életéből is.
Mi ebből a tanulság? Jól jegyezd meg: az, hogy feltepítettél már X gépre Y mennyiségű Windows-ot, nem jelenti azt, hogy nem tud megszopatni.
Ja, tök más:
Plastikjózsi megvette a JézusFónját. Hivatalos átvétel (és rengeteg geek téma, megfűszerezve egy kis nörd “tánccal”) @ Plastiknation 4. Irigylem a srácot egy icipicit, na.
Ma XT barátomat akartam felhívni telefonon (egész konkrétan egy Sony Ericsson K510i-n). Belementem a kontaktlistába, már épp ráakartam nyomni a Call-ra a neve felett, erre elfehéredik a kijelző, 30 másodpercig úgy marad, és restartol a telefon. Másodszor is megpróbálkoztam a feladattal, de az eredmény ugyanez lett. Mérges lettem, és kiszedtem az aksit a telóból, majd visszaraktam, bekapcs, és ment.
Tanulság? Soha ne bízz a mobilodban.
I want an iPhone. 
A Clubbing Complex nevű érsekújvári klubba anno nagyon szerettem járni. Hangulatos hely volt. Most is biztos az, de már nem nagyon zavar. Amikor középsulis voltam, nagyon vonzott a hely. Új, frissen megnyílt fasza klub. Tetszett. Osztálytársakkal, haverokkal, barátokkal, ismerősökkel szoktunk elég gyakran lejárni — vagyis inkább feljárni — a helyre.
Volt ott Budai is, akinek a szettje — annak ellenére, hogy nem éppen a stílusom — nagyon bejött, Sterbyt is hallottam ott. Nem olvadtam el tőle , de őt is meghallgattam. Még Tiesto Night bulin (nem, nem Tiesto játszott) is voltam. (Ekkor fogadtam meg egyébként, hogy csak akkor megyek legközelebb oda, ha normális line-up lesz. Nem lett.) Az AKKORI Tiesto hangzás nekem nagyon bejött, és be is jön a mai napig (Tessék csak meghallgatni a 2005-ös prágai Duplex-es szettet. Mai napig beszarok rajta. HATALMAS!), viszont annak a bizonyos bulinak nagyon kevés köze volt a Tiesto hangzáshoz. Csalódtam a helyben. Azóta nem voltam ott. És nem is vágyódtam rá.
Talán már nem gond, ha nyilvánosságra hozom, de XT barátommal arra is elszántuk magunkat, hogy egy TranceTream.FM Night-ot szervezzünk meg oda. (Hogy mely DJ-kkel, azt nem árulom el, ha gondolják, majd az illetékesek beírják.) Persze ebből se lett semmi. Egy csomó emailezés zajlott XT barátom és a CCX egyik rezidense között. Válasz a mai napig nincs. Erről ennyit.
Ez volt a bevezető, mintegy összefoglalva az érzéseimet a klubbal kapcsolatban, amit valaha nagyon szerettem, ma már nagyon nem. És akkor amiért ezt a posztot elkezdtem írni: felmentem ma az említett oldalra, gondolván, megnézem, mi zajlik a cécéiksz házatáján manapság. Erre mit látok:
DZSÍZÖSZ! Hamvai, Peat Jr., Szatmári??? Nem vaze, egyik sem a kedvenc magyar DJ-m… Annyi remek magyar DJ van. Miért ezeket kell itt felsorolni? Miért nincs a listában Soliquid, Shane 54, Peter Dubs, Tranzident, Andro, Emotional Horizons, Poleposition, Reb, Orange Project? Én speciel ezek közül szeretnék választani magamnak kedvenc magyar DJ-t. Nem gyengén vagyok felháborodva.
Ennyit szerettem volna mondani. Mai fikaposztunkat olvashatták. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
Mindenesetre ha lesz még VALAHA igényes buli ezen a helyen, el fogok látogatni. Addig nuku. Csalódtam Benned CCX. 
update: a minap kiderült, wazze, hogy Mr. HAMVAI P. G. (csupa nagybetűvel!) mix lemezről játszott nemrég a CCX-ben.
ROTFLMAO és LOL együtt a négyzeten 
Méltán imádja őt fél Magyarország, tényleg. Zseniális művész. Gratulálok.
Egyre undorítóbb spam leveleket kapok. Fáákk. 
Az van, hogy ma nagyon erősen elgondolkodtam azon, folytassam-e a BMF-es pályafutásomat. Az első félévem nem lett valami fényes, de a kreditjeimmel még így is a középmezőnyben vagyok (értsd: van akinek 0 kreditje lett). Methosszal is beszéltünk már arról, hogy talán a GDF-re kéne járni. Mefi kolléga nem egyszer írt már róla olyan dolgokat, amik számomra szimpatikusak, pl. hogy nem kell Leckekönyvvel (aka Index) szarakodni, lényegesen könnyebb összeszedni krediteket, nincs akkora szopatás. Tegnap Krysszel is előjött ez a téma. Engedjétek meg, hogy idézzek egy kicsit a tegnapi chat-elésből:
2:07:15 krys: Pesten meló mellett sztem Mefi kollegát követem
2:07:31 netman: GDF?
2:07:34 netman: lehet, én is…
2:07:35 krys: jaja
2:07:39 netman: BMF-en wazz…
2:07:43 krys: ott most webprogramozó elsőnek
2:07:44 netman: nem egyszerű itt az élet
2:07:48 krys: aztán majd meglátom
2:08:04 krys: én úgy vagyok, hogy a szaktudást úgyse adják meg, akkor miért ne szerezhessek könnyen diplomát?
2:08:13 netman: jogos
2:08:14 krys: ezt a GDF-en tudják és ezért nem is csinálnak ki
2:08:21 krys: de ezt le is írják
2:08:41 krys: lehet, h nem ér annyit mint egy BME diploma, de nem idegroncsként jönnek ki az emberek
2:08:44 krys: és ez a nem mindegy
So, kevesebbet ér a diploma, de ebben a szakmában ez nem annyira számít. Úgyse ott kapod meg a tudást, amire szükséged van — lásd Kobak posztját (Informatika tagozaton senki nem tudja, mi az az RSS… 
).
Egyetem/főiskola csak a teljes indukcióról, deriválásról, intergrálásról meg a teljes függvényvizsgálatról szól, a rohadt anyjukat. MINEK EZ NEKEM?? Hányingerem van már ettől az egésztől, komolyan mondom. Minél jobban belelátok a dolgokba, mi hogyan működik a felsőoktatásban, annál jobban undorodom tőle. Ahol csak tudják, szivatják az embert.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az a jó, ha az ember semmit nem csinál és meglesz a diplomája, de kéremszépen, egy kicsit törődhetnének a hallgatókkal is. Pölö ha bemegyek a TO-ra (gyk: tanulmányi osztály) megkérdezni, hogy XY tanárt vajh merre találhatom meg — mert ugye (BMF-en) be köll íratni a jegyeket az Indexbe (GDF-en ilyen sincs) —, akkor a kedves néni ne azzal vágjon vissza, hogy dehát hogyan is képzelem én ezt, ő azt honnan tudja, meg különben is, intézzem el, és keressem meg (bejárva a BMF különböző épületeit), meg hát ez nem az ő dolga, neki van elég melója… Akkor mi a fenének van a TO (TANULMÁNYI osztály), ha nem azért, hogy segítse a tanulókat a TANULMÁNYAIKBAN? Komolyan mondom, hihetetlen.
És most megyek, eszek. Az legalább hasznos. Köszönöm a figyelmet.
- Európában van egy ország;
- Ebben az országban van egy város;
- Ebben a városban van egy ház;
- Ebben a házban van egy kislány;
- Ennek a kislánynak
- bezárták az iskoláját,
- az anyukáját kirúgták a munkahelyéről,
- az apukáját leszázalékolták,
- nagymamája súlyosan beteg, éveken belül el is végzik az operációt,
- a közeli kórházat megszüntették,
- a városba vezető vasutat felszámolták,
- és egyébként se lenne pénze a jegyre, mert 34 ezer a nyugdíja.
Én konkrétan sírni tudnék… Pedig nem vagyok magyar állampolgár…
