Nem akármi fog történni április 11-én, pénteken, Hölgyeim és Uraim:
Naszvadon XT69 a.k.a. Blue Waves a.k.a.Rotate első igazi live szettjét fogja produkálni egy igazi buliban, mégpedig a Jam nevű bárban. Várhatóan 2-3 órás szettre lehet majd számítani. Kíváncsian várom.
Ha minden jól megy, én is ott leszek, s majd beszámolok az eseményről. Hangfelvétel — úgy néz ki — készül majd, képeket is lövök. A videó még kérdéses.
Aki tud, jöjjön el. Tech-trance, house, minimal, techno, nagyjából ilyesmi várható.
A cím igazán magáért beszél, nem kell sokat hozzáfűznöm. XT69 aka Blue Waves aka Rotate barátom megint hallat magáról. Most egy megamix-et dobott össze, nem is akármilyet.
A produkció épp’ egy órás (na jó, 61 perces), és 38 szám hangzik el benne hosszabb-rövidebb ideig. (Eredetileg egyébként a MegaMSI címet viseli. A névválasztás okáról XT-t kérdezzétek. )
A cuccot a podcast hallgatói természetesen automatikusan megkapják az iTunes-on — vagy más általuk használt programon — keresztül, aki pedig nem iratkozott fel rá, az letöltheti a podcast oldaláról MP3 formátumban. (Mindenesetre ajánlatos feliratkozni, s akkor nem kell manuálisan töltögetni. )
Íme a tracklist, és indzsoj:
Antidote - Freeze Me (Original mix)
Gabriel & Dresden - Dangerous Power (Cicada remix)
Lens - Beyond The Shadows (Moonbeam remix)
Arno Cost & Norman Doray - Apocalypse (Original mix)
Lange vs. Gareth Emery - Another You, Another Me (Terranova and Austin Leeds remix)
Silvio Ecomo - In-No Dip (Mac Zimms 2007 remix)
Airwave - Trilogue (Original Electrified club mix)
David West - Welsh Morphology (Original mix)
Yvan & Dan Daniel - Enjoy The Silence (George Acosta remix)
Miko - Muzaik (Marcus Schössow remix)
Marcus Schössow & Thomas Sagstad - Crepuscolo (Thomas Sagstad remix)
2008. március 16. (vasárnap) @ 23:46 9 Hozzászólás
Beküldve Buli és Zene kategóriában.
Sander az elmúlt 4 évben a semmiből vált híressé. Jelenleg a világ 15. legjobb DJ-jeként tartják számon. Tegnap az új albumának bemutatóturnéja keretén belül a pozsonyi Doplerben lépett fel. Én is ott voltam, íme a részletek:
Érsekújvárott szálltam fel 17:20-kor arra a vonatra, amivel Beus, Tym, Zozee (és — mint az később kiderült — CamelX-ék) jöttek. Galánta városában felszálltak még Csibarék (incl. Moncs és Romcsi), a pozsonyi (koszos, büdös, phfujj) állomáson pedig Tájmy is csatlakozott hozzánk, és nekiláttunk a nagy “városnézésnek”, ami az Aupark körbejárásában ki is merült. Voltunk Mekiben, kajáltunk jól.
Persze voltunk Apple boltban is. Mert hát mit csinál két nörd, ha plázába megy? Igen, pontosan azt: kötelező jelleggel benéznek egy számtech boltba is, ami esetünkben a MacZone helyi üzlete volt. Ezúton jelezném a Proponósoknak: tényleg sokkal szebb a 24-es iMac képe.
Na de térjünk vissza a zenéhez.
Plázázás után még beültünk egy a Dopler mögött lévő pub-ba is, majd olyan 11 felé beléptünk az ojjektum ajtaján.
Bent épp Michal Breeth játszott. Mit mondjak?! Nekem túl monoton volt. Nem is pazarlom a betűket rá.
A Mester viszont késett egy fél órát (ejnye-ejnye!), így nem fél 1-től 3-ig, hanem 1-től fél 4-ig játszott. Egy számomra ismeretlen zenével kezdett (Julius fórumbeli listája szerint a Eurythmics Sweet Dreams-jének egy remixe/bootlegje volt. Nem ismertem fel. ), aztán egyből a közepébe csapott egy saját remix-szel, mégpedig a Sia - The Girl You Lost To Cocaine remixével. Nagyot ütött.
Az egész 2 és fél órás muzsikaáradatból kb. 20 perc nem jött annyira be, összességében értékelve azonban hozta a formáját Vándor Sándor ( ) barátunk. Természetesen volt Riff is, Back By Any Demand, Show My Shuffle, And Then… (ez egyébként az a muzsika, amire anno azt mondtam, hogy nagyon nem jön be; azóta megszerettem nagyon ), de nem maradt el a Dirty Rocker sem, ami szintén hatalmasat szólt. Legnagyobb számomra mégis a Funkagenda – What The Fuck volt. Ahogy egy klubnyi ember üvölti, hogy “WATTAFAKK” — kééész.
A művészúr szettje után DJ Orbith jött, akinek (Michal Breeth-tével ellentétben) bejött a szettje. Második számnak lazán egy Dubfire - Roadkill. Szóval fincsi volt.
Míg mi ez idő alatt lenn voltunk, a VIP-sok fenn fényképezkedtek Sander-rel, aláírásokat szereztek, beszélgettek. Ekkor készült többek közt ez a jobboldalt látható kép, amin épp M.L.a.c.i. újságolja Van Doorn úrnak, hogy ők bizony Magyarhonból eljöttek miatta ide. (Photo by Julius.)
Mi végülis olyan fél 5 tájékán búcsúztunk el a Doplertől. Tym karszalagjával volt némi gond, de végül rendeződött az ügy.
Összességében nagyon megérte elmenni. Annak ellenére is, hogy én jobban csípem a dallamosabb vonalat, Sander egy (pozitív értelemben vett) ÁLLAT és nagyon bejött a produkciója.
És akkor álljon itt egy két videó is a végére. Ki nem találnátok, mi a szám címe… Sander van Doorn – Apple:
Skacok, ma este Pozsonyba megyek többed magammal. Meglessük, mit tesz le az asztalra a fiatal (ám ennek ellenére híres) Sander van Doorn. Fél egytől 3-ig fog játszani.
Mindebben a legszebb, hogy ha nem vagy ott, akkor is élvezheted a muzsikát. Persze a buli hangulatát nem lehet a képernyőn átérezni, de a szettet lehet hallgatni. Aki szereti a kemény bassline-okat, a progival, house-szal és minden egyébbel fűszerezett tech-trance-et, az mindképpen látogasson el a
szájtra, ahol a buli ideje alatt — elvileg — az aktuális bulit fogják közvetíteni live. Amikor pedig nincs buli, egy már felvett anyagot rebroadcastelnek.
Szóval indzsoj, én pedig elhúztam a “nagy” fővárosunkba.
Még 2007 nyarán Blue Waves, Ferque és Dave Mac barátaimmal azon gondolkodtunk, kéne indítani valami rádióműsort az akkor újonnan alakult RadioNexten. Ebből azóta se lett semmi és szerintem már nem is nagyon lesz. Szóval e műsor 2. adása lett volna ez a mix, ami most podcast formájában mindenki iTunes-szában fogható, élvezhető, hallgatható. Esetleg le is tölthető a netman blog hivatalos podcast oldaláról M4A formátumban.
A mix elején és végén néhány szót is szólok, ami azért is vicces, mert aki még eddig hallotta, mindenki a “Te, nem is ilyen a hangod. Ezt biztos te mondtad?” kérdéssel fordult hozzám. Szóval LOL.
Íme a trekklista: (de aki iTunes-ból hallgatja, ott úgyis ki van nekije írva )
Dogzilla - Frozen (Vocal Mix)
The Blizzard - Kalopsia (Club Mix)
Estiva vs. Armin van Buuren - Goodbye Stella (netman aka Matt P Bootleg)
Headstrong ft. Tiff Lacey - Symphony of Soul (Summer Sessions Mix)
DT8 Project - Hold Me Till The End (Ronski Speed with Stoneface & Terminal Dub Mix)
Vincent de Moor - Fly Away (Sean Tyas Remix)
Robert Nickson - Motion Blur (Original Mix)
Lemon & Einar K. - Autumn Radicals (Original Mix)
Terry Ferminal vs. Mark Sherry - Walk Away (Mark Sherry’s Outburst Mix) [SoNG Favourite]
Szóval indzsoj. Hamarosan meg majd lesz egy Trance.ist.ic nevű kreálmány is… Majd…
Tegnap elbackupoltam minden fontos cuccomat a PC egyik HDD-jére (igazából hazudok, mert ezekben a percekben — mikor ezt írom — is backupol a SuperDuper másolódnak a cuccok át), és közben találtam rajta sok érdekes dolgot, amiknek létezéséről már meg is feledkeztem. Többek közt 2 videót, Armin és MarkusPalace-os fellépéséről. E két videóból most én kreáltam egyet (igen, iMovie-val ) és átnyújtom Nektek megtekintésre. Két nagyon-nagyon jó bulit elevenít fel bennem e 2 videó, amiken ott voltam. Íme:
A videóban elhangzó számok pedig a következőek:
Armin van Buurentól:
(miután lekeverte az előtte játszó Blake Jarrell utolsó számát) 00:43 Dash Berlin - Till The Sky Falls Down (dub mix) 01:28 Ilse DeLange - The Great Escape (Armin van Buuren remix) 01:52 Vincent De Moor - Fly Away (Cosmic Gate remix) 03:17 Rex Mundi vs. Ronski Speed - The Perspective Space (Markus Schulz mashup) 04:02 Wandue Project - King of My Castle (Sander van Doorn’s vocal remix)
Markus Schulztól: 05:11 Rex Mundi vs. Ronski Speed - The Perspective Space (Markus Schulz mashup) 06:33 Markus Schulz vs. Chakra – I Am (original mix)
Ha jól tudom, mindkét videót Dexter készítette. Köszönjük neki ezúton és így utólag is.
Ma Siddel — azaz Kanyicska Dávid, volt osztálytársammal — voltunk Budapesten GDF nyílt napon, ugyanis ő oda szeretne menni. Távúton szeretne közgáz irányultságú szakmát tanulni, abban meg — mármint a távoktatásban — a GDF szerintem az élen jár. Hamarább volt náluk távoktatás, mint nappali képzés.
Sz’al a reggel úgy kezdődött, hogy 10 másodperccel hamarább indult el a busz Esztergomból, mi pedig futottunk rá. Szerencsére a buszsofőr volt olyan kedves, megállt és felengedett a buszra. Ezres csúszott a zsebbe, semmi jegyet nem adott. Vannak ilyen dolgok is.
A másfél órás útból közel kétórás lett, ami kényelmetlen is volt (utálok buszozni, csak hát ugye van ez a MÁV sztrájk, wöah), rohadt meleg is volt. Szar volt, nah. Mindegy, megérkeztünk az Árpád hídhoz, aztán M3-assal Deák Ferenc tér, onnan 49-es villamospótló busszal Etele térig, majd 1 perc gyaloglás (ezen a ponton igénybe vettük a Dávid által Guszti barátunktól — ezúton is köszönjük neki — kölcsönkért GPS-t).
Előadást meghallgattuk. Én már másodszor, ugyanis tavaly ilyenkor is volt szerencsém hozzá. Levetítettek egy rövid videót a tavalyi GDF Sportnapról, amiben M.L.a.c.i. (TranceTream fórumos) barátunk is feltűnt.
Az előadás végeztével elnéztünk a BMF-re, kaptam jogviszony igazolást, tehát — üzenem netmesterkének — van hallgatói jogviszony passzív félév alatt (erről ment egy kisebb diskurzus az egyik posztnál). Érdekesség még, hogy mikor a Tímár utcából kanyarodtunk kifele, az egyik kocsiból a Electro Prompt - Beside Me (Gothek D. C. remix) szólt. Szép emlékek jöttek elő bennem akkor hirtelen: ISoS 5, Duplex-es szett… Nyamm-nyamm..
A single morning can transform the fog,
I came wild, intuition never let me stop,
I can’t die, I think it’s gonna mean any trap,
find the trap, find the things’re gonna die, yeah. [teljes szöveg]
Ettünk még a Mekiben is. A Párszázasos csokis shake-jük tök fincsi, és erre nekem most kell rájönnöm. Voltak még élményeink Dávid egyik budapesti csaj ismerősének barátnőjével is, de ebbe most nem mennék bele, túl hosszú sztori. Csak egy külön posztban lehetne írni róla, annyira viszont nem érdekes.
Hát röviden ennyit a mai most már: tegnapi napról. Köszönöm a figyelmet.
update: Ja igen, Vincze Petya írásáról jutott eszembe, hogy a Westend-ben lévő SubMarine-ben megtartották a Torkos Csütörtök nevezetű akciót — ami egyébként országos szinten jelen volt néhány étteremben —, lényege annyi volt, hogy egész egyszerűen mindent féláron adtak. Ettem is egy 15 centis szendvicset 700 helyett 350-ért.
Újra egy kis nosztalgiázásra hívlak Titeket. 2007 januárjában, InfectedMann barátom akkori rádióműsorában, a The Beauty of the Trance-ben lement egy egyórás “Markus Schulz Only” mixem. Mint a neve is mutatja, csak Markus áltak készített és/vagy remixelt zenék voltak benne. Ez a mix — igazából nem tudom, miért — azóta is kedvencem. Kellemes, lágy muzsikák vannak benne. Háttérzeneként (is) szerintem tökéletes.
Szóval hallgassátok a muzsikát nagy szeretettel. A podcast-re a megszokott helyen lehet feliratkozni.
Íme a tracklist:
Markus Schulz pres. Elevation - Somewhere (Original mix)
Oceanlab ft. Justine Suissa - Satellite (Markus Schulz’s Coldharbour mix)
Markus Schulz ft. Carrie Skipper - Never Be The Same (Markus Schulz’s Coldharbour Club mix)
Karen Overton - Your Loving Arms (Markus Schulz vs. Elevation Intro mix)
Markus Schulz ft. Departure - Without You Near (Markus Schulz’s Coldharbour mix)
Markus Schulz ft. Anita Kelsey - First Time (Original mix)
Jan Vayne - Miami Sunset (Markus Schulz remix)
Andain - Beautiful Things (Markus Schulz’s “Shadows of Coldharbour” mix)
És akkor végül álljon itt egy kép a Mesterrel és XT barátommal. (A fotó 2007. augusztus 19-én készült Siófokon, a Palace Dance Club-ban, életem első Markus bulija után).
Ahogy azt már írtam, a hétvégén egy nem mindennapi szülinapi buliban voltam. Azt is írtam, hogy XT barátommal a buli előtti órákat a koleszban töltöttük. Na de hogy mi történt ez idő alatt, azt most megtudjátok:
Kriszti barátom — művésznevén Blue Waves vagy Rotate — magával hozta a MIDI controllerét is, gondolván arra, hogy majd ezzel elütjük az időt. Így is történt. Ő adta a controllert, én pedig a laptopot. Egy kétórás szett lett belőle, amit most jól meghallgathattok. Ha fel vagy iratkozva a podcastre, akkor a szettből egy 20 perces ízelítőt kapsz az iTunes-odba (vagy más általad használt programba).
A dolog érdekessége továbbá az, hogy fülhallgató nélkül, egy a Kriszti által most másodszor használt platformon (“nem kontrol cé! alma cé!”) készült úgy, hogy össz-vissz volt 30 zene bewarpolva (Ableton Live felhasználók értik), a többit közben töltötte le a netről és warpolta.
Miután ez is megvolt, íme egy rövidke kis videó a fotók mellé:
Kriszti aka XT69 aka Blue Waves aka Rotate barátom nagyon szívesen fogad bárminemű reakciót a hanganyaggal kapcsolatban az ő Myspace lapján található elérhetőségeken.
Amint a lenyugvó nap sugarai eltűnnek a vadnyugati horizont mögött, a Catch the Salon csapóajtai kinyílnak, s bevonulnak a városi dj-k, hogy a vadul villódzó petróleumlámpák tüzében megünnepeljék a januári polgárok születése napját.
Így kezdődött annak a bulinak a promóciós szövege, melyre 5 nagyszerű ember — névszerint Totya (19), Pepe (30), Lacknock (22), Michael Jast (23) és Atish (25) — szülinapját voltunk hivatottak elmenni megünnepelni.
És akkor a sztori: XT barátommal szombaton reggel (koleszos életérzés szerint hajnali ) fél 10-kor találkoztunk. Majd a koliban ütöttük el az időt (ha minden jól megy, még ma egy podcastben megtudjátok, hogy mivel), este pedig irány a Ferenc körúti aluljáróban lévő Relay. Ott tali sokakkal, majd az irányt az ojjektum — ismertebb nevén Catch The Club — felé vettük. Egy kis sorbanállás következett, közben találkozás újabb ismerősökkel.
Belépve a klubba már Tebron játszott, warmup-nak tökéletes volt. Kis lazulós szettet tolt, semmi durvulás. Nyugiság. Az akkor és ott jól esett. Way Out West - Mindcircus (Gabriel & Dresden remix) természetesen nem maradhatott el. Ezt a számot nem tudom megunni. Nem mai zene, de hatalmas. Ezt hívja a szakirodalom ( ) örökzöldnek, azt hiszem. Külön köszönet érte Tebron Norbinak.
Tebront a Poleposition duó követte, akik — ahogy azt Atish a fórumtopikban is írta — egyből feljebb tolták a BPM-et. “Tebron után nem bírtuk ki Fairyvel hogy ne pörgessük fel a tempót, sosem leszünk jó warmup dj-k, remélem azért elnézitek nekünk “. Nyugi Atish, elnézzük.
A duó után jött a Gyilkológép aka Lacknock. Hozta a formáját, szétmashup-olt majdnem mindent, kihasználta a 3 lejátszó előnyeit, és 3 órán keresztül nem hagyott minket pihenni. Csak jöttek a jobbnál jobb zenék, saját edit-ek, rég nem hallott jóféle zenék, mint pl. a Sun Goes Down (Sander van Doorn remix) vagy Paul van Dyk - Crush (ez utóbbi nem éppen Lacki style, de becsúszott és jó volt hallani ). Összesen 3 órán keresztül táncoltatott minket. Gyilkos volt!
Lacki szettje alatt érkezett meg egyébként a torta is (képet lásd lejjebb), ami egyrészt baromi finom és szép volt másrészt nagy örömet sikerült vele okozni az ünnepelteknek.
Aztán jött Pepe az “Ár júú treendi???” feliratú pólójában. A Magyar Paul van Dyk rajongói klub alapítója természetesen Paul van Dyk zenével kezdett. De hogy érdekesebb legyen a dolog, annak is a saját “mashup editjével”. A klasszikus For an Angel elejére rátolt egy kis Let Go vokált. Nagyon jól hangzott. Egy órát játszott a laptopjáról. Ezalatt volt Riff is (meglepődtem volna, ha nem játsza le ), meg persze az Anthem sem maradhatott el.
Pepe után Michael Jast vette át a pultot. Megjegyzem, ez már hajnali fél 5 körül történt. Az emberek többsége már elhagyta a klubot ekkora. Jast szettjéből 2 számnyit hallottam, azt is ülve. Nagyon korán volt már, és egy 3 órás Lacknock szett után nem egyszerű életben maradni.
A buli után irány vissza a koliba, alvás, délután este pedig hazavonatozás.
Hát ennyi lett volna “röviden” a buli története. Ezúton is gratuláció jár a szülinaposoknak és a DJ-knek (többségében e két csoport ugyanaz ). Nagyon jól éreztem magam.
Hangfelvétel — úgy néz ki — készül majd, képeket is lövök. A videó még kérdéses.
A cím igazán magáért beszél, nem kell sokat hozzáfűznöm. 
) barátunk. Természetesen volt Riff is, Back By Any Demand, Show My Shuffle, And Then… (ez egyébként az a muzsika, amire 
Belépve a klubba már Tebron játszott, warmup-nak tökéletes volt. Kis lazulós szettet tolt, semmi durvulás. Nyugiság. Az akkor és ott jól esett. 
Tebront a 
A duó után jött a Gyilkológép aka Lacknock. 
Aztán jött Pepe az 
Pepe után Michael Jast vette át a pultot. Megjegyzem, ez már hajnali fél 5 körül történt. Az emberek többsége már elhagyta a klubot ekkora. Jast szettjéből 2 számnyit hallottam, azt is ülve. Nagyon korán volt már, és egy 3 órás Lacknock szett után nem egyszerű életben maradni. 
