A(z) "szoftver" címke archívuma

Közkívánatra: iPhone szoftver frissítés 2.0-ra PwnageTool-lal

Vinczepetya kérte, írjam le, hogyan csináltam. Íme:

Még mielőtt nekikezdenénk, nyissuk meg az iTunes-t, csatlakoztassuk a telót a géphez, majd jobbklikk az iPhone-unk nevére az oldalsávban (sidebar), és válasszuk a Back Up opciót.

Töltsük le a PwnageTool legújabb verzióját (e bejegyzés írásakor ez a 2.0.1) az iPhone Dev Team honlapjáról vagy blogjáról, majd húzzuk az Applications mappába.

Indítsuk el az iTunest. (Csatlakoztassuk a telót a géphez, ha még nem tettük meg eddig.) Az iTunes figyelmeztetni fog, hogy van új frissítés, aminek verziószáma 2.0, s megkérdezi, mit akarunk csinálni. Válasszuk a Download Only opciót.

Az iTunes elkezdi tölteni, s ha kész, a ~/Library/iTunes/iPhone Software Updates (vagyis a /Users/NEVED/Library/iTunes/iPhone Software Updates) mappában megtaláljuk. Húzzuk ki onnan a Desktop-ra.

Töltsük le ezt a fájlt, ami a két bootloadert tartalmazza. Tömörítsük ki a Desktop-ra.

Nyissuk meg az előbb telepített PwnageTool-t. Járjuk el a program utasításai szerint.
Ha már előzőleg pwnoltuk a telónkat (én igen), akkor itt már csak az egyedi firmware létrehozása fog megtörténni. Ha nem, akkor majd a progi kéri, hogy tegyük a telefonunkat Recovery módba (szép animált ábrával meg is mutatja, hogyan kell azt :) ), ő meg elszórakozik vele egy kicsit. A folyamat közben a program majd keresni fog a firmware és a két bootloader fájl után. Ha nem találja, adjuk meg neki manuálisan a fájlok elérési helyeit (ami a Desktop, ugye).

A PwnageTool egy iPhone1,1_2.0_5A347_Custom_Restore.ipsw nevű fájlt outputol majd a Desktopunkra. Menjünk az iTunes-ba, tegyük Recovery módba a telót (ismét), s nyomjuk le az Option (Alt) billentyűt miközben kattintunk az iPhone Summary paneljének Restore gombján. Tallózzuk ki (szép windózos szóhasználattal élve :) ) az előbb kreált custom firmware fájlt. Az iTunes kb. 5 percig elszórakozik ezzel.

Ezután a telón megjelenik a BootNeuter program, ami unlockolja a telót, meg elvégez még egyéb dolgokat, majd — ha csak nem állítottuk át ezt az opciót — törli saját magát. iPhone-unk egy restart után készen áll a használatra.

Vegyük le a kábelről/ki a dokkból, majd csatlakoztassuk újra. Az iTunes figyelmeztet majd, hogy van egy biztonsági mentésünk egy másik iPhone-ról. Válasszuk a Restore from the backup of: TELEFONNEVE opciót, és bízzuk a többi dolgot az iTunes-ra.

Gratula, frissítetted a telefonod szoftverét! :)

Bónusz: ezután nekem az iTunes egy ilyet dobott ki:

Letöltöttem, 2 másodperc alatt telepítette, és lett egy ilyen — a fontos szolgáltatások telefonszámait összegyűjtő — Settings » Phone » SZOLGÁLTATÓNEVE Services menüpontom:

Gondolom ilyet csak az kap majd, aki a támogatott szolgáltatók valamelyikénél van. Magyarországom ez ugye a T-Mobile. Szlovákiában a T-Mobile mellett az Orange is.

Megjelent

a PwnageTool 2.0. Ma frissíteni fogom a szifont!

iPhone Dev Team nagyon rulez!

Az iPhone Dev Team-es fiúk — tudjátok, akik a PwnageTool-t csinálják — megint odatették magukat, és kevesebb mint 24 órával az iPhone 2.0 szoftver (és az iPhone 3G) hivatalos megjelenése után máris bejelentették: feltörték azt.

A közeljövőben meg is jelenik majd a PwnageTool új verziója, ami stílszerűen a 2.0 verziószámot kapja meg, s amely néhány kattintásból lehetővé teszi a 2.0-ás telefonok feltörését. A blogjukon egy kis videót is közreadtak, ami alapján azt mondhatom, eléggé rágyúrtak a GUI részre is és arra törekedtek, hogy egyszerű legyen a használata.

Várjuk! ;)

Hello World.app

Gyerekek, elkészítettem életem első Mac OS X alkalmazását. :)

(hatásszünet)

Azért is nagy dolog ez, mert kb. 0 tapasztalatom van e téren, 0x olvastam el valamit is az Objective C-ről, és mindössze 3 cikket futottam át az AppleDev.hu-n, majd feltelepítettem az Xcode-ot, és elkezdtem hülyéskedni benne. Hihetetlen, mennyire egyszerű összedrag&dropolni a programunk kinézetét. Ez számomra — aki abban nőtt fel, hogy a programozás csak és kizárólag hosszú sorok egymás utánni beütése — teljesen új élmény. :) Abszolút kellemes tehát ez az Xcode, az Interface Builder és még ez a Dashcode is.

És akkor a programomról is egy kicsit: Semmi komolyra ne tessék számítani. Mindössze egy kis ablakot fabrikáltam, amin egy gomb található. Az a gomb pedig csinál valamit. De nem mondom meg mit. :)
Ezen felül átírtam a menüsort is (csak mert miért ne), érdemes oda is fel/bekukkantani. :)

És akkor a kötelezők:

Rendszerkövetelmény: Mac OS X 10.2 or later :)
Verziószám: 1.0
Típus: Freeware
Az alkalmazás ikonját egy full ingyenes ikonkészletből loptam.

LETÖLTÉS

Tükröződés a Photo Booth-ban

Így több mint 6 hónap használat után is fedezek fel újabb kis SWEETNESS dolgokat az OS X-ben. Hihetetlen.

Nagyon apró kis tükörtisztára polírozott finom apróságokról van szó, amiket csak az vesz észre, aki igényli az ilyen kis finomságokat. Tegnap épp arra jöttem rá például, hogy ha a Photo Booth-ban készítek egy négy fotóból álló képet, majd kattintok az egyik kisképre, akkor azt kinagyítja, de nem csak úgy egyszerűen. Mögötte az árnyék hűen követi a kép elforgatását, és még egy fénycsóva is visszatükröződik a képen. Kis apró semmiség, de odafigyeltek rá. Az ilyenektől nem tudok nem magam alá kakkantani. :D

Nézzük meg most videón is, miről beszélek:

Ha ellátogatsz a Vimeo-ra, és ott nézed meg a videót, teljes képernyős megtekintés esetén HD-ben nézheted. ;)

MacUpdate Promo Bundle

Megvettem végre!

Akinek új lenne: a MacUpdate egy új promó csomaggal rukkolt elő nemrég, melyben 10 Mac-es szoftver kapott helyett, többekközt olyanok mint a Hazel, Typinator és — ami a legnagyobb, leghíresebb, legmeghatározóbb, leg… — a Parallels Desktop. A bundle összértéke több mint 485 dollár (értsd: ha külön-külön szeretnéd megvásárolni ezeket a programokat, ennyibe kerülne), de most az egész csomag csupán 64,99 dolcsiért a Tiéd lehet.

Tovább megyek: ha csak és kizárólag a Parallels Desktop érdekel, akkor is érdemes megvenned a csomagot, mert a Desktop külön 79,99 dollár, a szoftvercsomag pedig 15 dollárral olcsóbb. :)

Ha érdekel a dolog, az akció honlapján találhatsz még információkat, videót és leírásokat az egyes app-okról. Ne feledd, már csak 4 napig tart az akció.

És akkor álljon itt egy kép a Parallels-em About ablakjáról:

Hello Windows World!

Ahogy azt már tegnap este írtam, a Boot Camp bedobta a törölközőjét, és Kernelpánikosdit játszott velem. Lehet, hogy ő élvezte, én kevésbé. Így hát más módszerhez kellett folyamodnom, ha Windows-t akartam telepíteni a Mac-re. Márpedig akartam, mert a Sony MP3 lejátszómhoz nincs Mac-es driver, se szoftver, semmi; webfejlesztéskor pedig kell tesztelnem abban a nyavalyás Internet Explorer-ben. Arról nem is beszélve, hogy a suliba is fog kelleni a Visual Studio.

A teljesség kedvéért: nem most telepítek először Parallels Desktop-on keresztül Windows-t. Tigrisen is volt már, de ott valahogy instabil volt. Leopard alatt viszont gyors és kényelmes. Egyelőre.
Az Almalap utolsó számában pedig volt egy igazán remek összehasonlító cikk Boot Camp vs. Parallels Desktop vs. VMware Fusion ügyben, s az alapján (is) nekem a legjobb választás a Parallels.

A folyamat a Parallels honlapján kezdődött: letöltöttem a legújabb Desktop, a 3.0 build 5584 trial verzióját, majd feltelepítettem azt (ki gondolta volna?!). Ezután jött a Windows XP telepítés, melyben a kedvenc részem ever az “Izgalmas, új külső” screen. Most nézzük meg együtt:

An exciting new look

A félreértések elkerülése érdekében: Teljesen legális Windows XP-m van, melyet a Microsoft-tól szereztem, kisebb-nagyobb küszködés árán ugyan, de ingyen!

Ezután jött egy Service Pack 2 telepítés, mert — érdekes módon — az MSDNAA-n csak anélküli angol XP van (a magyar nyelvű változat tartalmazza ugyan a SP2-t, de én gyűlölöm a magyar nyelvű oprendszereket).

Következett az ingyenes Avast víruskereső telepítése, majd egy skinezés, mert 1) az alap skin így 2008-ban már gáz, 2) feneketlen teknő, 3) Matt Brett flickr-képei között anno (még mikor PC-s volt) találtam egy jófélét, ami szép és letisztult. A skinezés a Tornado által itt leírtak alapján történt, a skin (vagy ha így jobban tetszik: a téma) pedig innen tölthető le.

Mindezek után aktiválni szerettem volna a Windows-omat, de nem lehet. Számomra érthetetlen módon nem tud csatlakozni a netre az aktiválásért felelős varázsló. Minden más tud, ezért is érdekes a dolog. Még van rá 30 napom, úgyhogy egyelőre ez annyira nem zavar, már csak azért sem, mert a Parallels Desktop trial-liszensz is csak 15 napig érvényes… :)

Unable to activate Windows

Így néz ki tehát a Windows-om teljes pompájában:

My Windows desktop (March 2008)

Konklúzió: A Parallels Desktop remek szoftver. Meg fogom venni.

Kiképző Tábor, meg It Just Works, mi?!

Az van skacok, hogy ma nekiestem annak, amibe az ős Mac-esek most majd beleborzongnak jól: Windows-t szerettem volna feltelepíteni a MacBook-ra, mégpedig Boot Camp-pel, ami az Apple hivatalos, erre a célre szolgáló szoftvere.

Hát nem jött össze. Olyan szinten nem, hogy particionálás közben egy Kernel Panic-kal “ajándékozott” meg a gép. Isteni. Aztán mikor — egy restart után — újra neki akartam esni a Boot Camp assistent izének, akkor ő ezt nem igazán engedte, mondván nem okés a lemez, toljak végig rajta egy repairt.

Nah ilyenkor jön az, ami már nagyon nem az egyszerű “ó-hát-ezt-az-oprendszert-a-nagymamám-is-elkezeli” kategória, de sebaj, nem torpantam meg. Leopard telepitőlemez berak, arról Disk Utility elindít, ott Repair Disk végigfuttat, és sálala, jó is a merevlemez… Éééés kezdődhet előlről a Boot Camp konfigolása.

Kitaláljátok, mi lett a sorsa a dolognak? Naná, hogy ismét a szép “You need to restart your computer blablabla” szöveg várt. A MacBook-om életében ez háromszor fordult eddig elő, abból kettő ma volt így szépen egymás után, amikoris Windows-t szerettem volna feltenni rá. (Tudom, nem a Windows tehet róla.)

Úgyhogy most itt tartok. Ezzel már azt hiszem nem vesződök többet. Holnap megoldom a dolgot Parallels-szel, és a Boot Camp (meg a gyártója is) bekaphatja.

Egyébiránt e poszt első fele Windows környezetben íródott (hujujujjj!), anyám PC-jén, de Safari 3.1 (!!!) böngészőn. :D Testtartásom most ugyanolyan, mint tegnap, csak épp a kényelmesebb székben ülök, és a (80-as évek formavilágát idéző) fotelben vannak a lábaim, közben Polepositionék új rádióműsorának első adása szól (nagyon fincsi!); tegnap déltől nem aludtam, fáradt vagyok, holnap korán kelek. És feltolom a Parallels-t. Csakazértis.

Nyugodalmas joccakát.

Te Admin joggal használod a géped?

A kérdés egyszerű, és nem csak OS X felhasználóknak szól. Kérnék szépen minden idetévedő emberkét, hogy kommentben írja meg, Adminisztrátori jogokkal használja-e a gépét a mindennapi életben, vagy sem, és persze egy indokot is kérnék, miért azzal, miért nem?

A keretsztori: 10 éve vagyok számítógép felhasználó. Windows-on mindig Admin joggal használtam a gépet, soha nem volt semmi bajom. Amikor megvettem a Mac-et iJoe-nál, kérdeztem őt, mit javasol. Azt mondta, ő Adminisztrátorként használja, és nem érzi veszélyben magát. Így hát én is azzal kezdtem használni. Aztán mindenfele olvasgattam ilyen-olyan dolgokat, hogy az milyen rossz, meg milyen veszélyes. Egy napon átállítottam magam sima felhasználóvá.

A Leopard telepítésig úgy is használtam. Kicsit zavaró volt, hogy szoftverek telepítésénél mindig jelszót követelt. De megszoktam, nem zavart. Amióta a Leopard-ot használom, újra Admin jogokat adtam magamnak, mert nem volt kedvem minden egyes szoftver installnál beírkodni a kódot.

És most nem tudom, degradáljam-e magam vissza sima felhasználóvá, vagy hagyjam magam így?

Ki hogy csinálja? És miért?

Windows, Linux, Mac OS X, teljesen mindegy, várom a válaszokat.

Microsoft Office 2008 for Mac

Két napig volt szerencsém próbálgatni (végre!) az új Mac-es Microsoft Office csomag képességeit. Az előző — 2004-es — verzióval ellentétben ez már natívan fut Inteles gépeken. A különbség érezhető is. Emellett rengeteg mindent javítottak benne, teljesen adja azt fílinget, amit egy IGAZI Mac-es alkalmazástól elvár az ember. Drag-and-drop jól működik, a Word a képek mozgatásakor azonnal mutatja, hogyan fog kinézni az az új helyen, és rengeteg, igényesen megtervezett szép template van benne alapból. Minden kézre áll és még szép is.

Mindegyik szoftvert kipróbáltam, de leginkább a Word-re összpontosítottam. Nekem ugyanis a szövegszerkesztő a legfontosabb irodai szoftver. Táblázat kezelésére ritkábban van szükségem mint szöveget szerkeszteni. :)
Bár az Excel is szépecske lett, nem ástam bele magam mélyen a rejtelmeibe. A PowerPointba is került egy pár nagyon jó átmenet, effekt, miegymás, de — így első ránézésre — a Keynote-ot nem veri. :)
Az Entourage (ezt hogy kell kiejteni? :D ) nevű alkalmazást — ami az Outlook megfelelője (nem értem, miért kell ennek más nevet adni) — kb. 5 másodpercig bírtam nézni. Neem, az nem az én világom. A Windows-os Outlook-tól is hányingerem szokott lenni… Szal az nem jött be.
Érdekes módon (vagy csak nekem érdekes?!) a Microsoft Messenger is feltelepült — pedig a kutya nem kérte :D —, amit egy be- és kijelentkezés erejéig kipróbáltam, de nem merültem el mélyebben a dologban, ugyanis az csak MSN-t tud (mily’ meglepő :D ). (Az Adium viszont mindent, ami nekem kell. :) Úgyhogy IM szoftver ügyileg én Adium és Skype párti vagyok.)

Egy dolog nem tetszik az Office-szal kapcsolatban: az ára. :D Az egészből én csak a Word-öt meg néha-néha az Excel-t tudnám kihasználni (PowerPoint helyett van Keynote, Entourage helyett pedig Apple Mail), ezért nekem rohadtul sok az a 350 dollár, amibe ez kerül amennyiben online vásárolod meg. Egyébként 400 dollár. Van egyébként diák verzió is 130/150 dollárért, de azt valószínűleg csak az USA-ban lehet igényelni. (Nem néztem utána. :oops: )

Szóval irodai használatra — amire ugye ki lett találva — valószínűleg megéri megvásárolni (angolszász területeken, mert csak angol nyelven érhető el a programcsomag), de otthoni felhasználásra szerintem nem éri meg. Éppen ezért én maradok a jó kis iWork-nél, ami lényegesen olcsóbb (80 dollár) és email kliens kivételével (arra amúgy is ott a Mail) mindent tartalmaz, amit az Office (Pages nevű szöveg-, Numbers nevű táblázatkezelő és Keynote nevű prezentáció készítő) és 90%-os kompatibilitással képes megnyitni az Office-os formátumokat (értsd: egyszerű szöveggel minden gond nélkül elboldogul, viszont ha már többoszlopos, képekkel és táblázatokkal telipakolt doksid van, húzósabb a dolog).

Na de akkor lássuk a stuffot élesben. Van nekem egy adatok a folyoszamlaimrol.doc dokumentumom (rettenetesen kreatív vagyok, mi? :lol ), amit még egy Windows-os Office 2003-as Word-ben kreáltam anno. Van benne táblázat, oszlopok és képek. És még a betűtípus sem alap system font. Rövid tesztemben ezt a fájlt próbáltam megnyitni 2 platform összesen 4 szövegszerkesztőjében, konkrétan:

  • Windows XP alatt egy szlovák nyelvű Office 2003 Word-jében
  • Windows Vista alatt az Office 2007 Word-jében
  • Mac OS X-en TextEdit-ben (ami az OS X beépített szövegszerkesztője, mint Windows-on a WordPad)
  • Mac OS X alatt az új Office 2008 Word-jében

Mindenhol fel volt telepítve az a 3 font, amire szükség volt a tökelétes megjelenítéshez. A Windows-os verziók 100%-os eredményt mutattak. Pixelpontosan ugyanazt adták, amit kell. A TextEdit a képeket nem volt képes megjeleníteni, se az oszlopos elrendezést, viszont a szövegeket a megfelelő fontokkal jelenítette meg, és a táblázat is a helyén volt, igaz, kissé elcsúszva.

A fentebb dicsért új Office:mac 2008 azonban nem volt képes értelmezni a fontokat. Minden mást kifogástalanul jelenített meg, táblázatok, oszlopok, képek, minden a helyén volt, a font viszont Times New Roman volt. Igazából nem nagyon értem, miért. :)

Ezt a kis apró bibit leszámítva jelesre vizsgázott az új Office. Nekem tetszik, bejön, használható, szép. Ha valaki ki tudja használni a lehetőségeit, és van felesleges 350 dollárja, nyugodtan vegye meg. ;)