A(z) "iJoe" címke archívuma

„Nálunk jó kezekben van a számítógépe!” (2. rész)

(előzmény)

2008 november másodika. Az a nap, amikor hősünk gépe negyedik alkalommal kerül szervizbe, és az a nap, amikor ez a bizonyos szerviz ígéretet tesz, hogy max. 1-2 hét alatt kijavítanak minden egyes hibát.

Hősünk ez idő tájt nagyon nyugodt volt, már-már rutinosan kezelte a helyzetet, azonban hatodikán véletlenül a kezébe akadt hányatott sorsú gépének Jótállási jegye, melyen emberünk az apróbetűs részre lett figyelmes: „Ha a termék a jótállás időtartama alatt több, mint három alkalommal szorul a jótállás hatálya alá tartozó javításra, akkor Ön jogosult a készülék cseréjét kérni.”

Történetünk szereplőjének se kellett több, azonnal küldött egy üzenetet a viszonteladójának, melyben kérte gépének cseréjét. Joe (gyk: a viszonteladó) forwardolta is az üzenetet felsőbb szintre, ahonnan az „igyekszünk minél hamarább megjavítani a gépet” választ kapta.

November 14-e van. Csörög az iPhone. Péter Dávid úr, az Almárium ügyintézője hív. Ígéretet tesz, hogy néhány nap múlva kész a számítógép. Eltelik egy hét. Semmi. Hősünk Majoros Miklóshoz, a magyar Apple képviselet vezéréhez fordul, akitől még aznap kap is választ: „Az inkriminált mondatot sajnálatosan egy hibás fordítás alapján szerepeltetjük a garancia levélen.”

„Gyenge kibúvó,” — gondolta magában emberünk — „és különben is, miért kéne, hogy engem érdekeljen, honnan van a mondat?!” A gondolatból aztán egy válaszmail lett, melyre Majoros úr sosem válaszolt…

December 11. Közel egy hónap telt el, azóta, hogy az Almárium megígérte, pár nap múlva kész a számítógép. Péter hősünk megunta a várakozást, s ismét iJoehoz fordult. Ezúttal arra kérte, szóljon „oda”, hogy „kicsit” igyekezzenek. Még aznap jön a válasz: „Cserélem a géped saját zsebből új fehérre, ha megfelel neked, vagy ráfizetéssel alura”. Főhősünk három nap gondolkodás után végül elfogadta az igen-igen nagylelkű ajánlatot, közben azonban — a sors iróniája, ugye — megjött a fél életét a szervizben töltő gép. Tizennyolcadikán Péter szalad a boltba, Joe mutatja a régi gépet, de az csak nem akar túljutni a kérdőjeles mappán. Úgy néz ki, 5. alkalommal is megy az Almárium-Pro Kft-be. Közben Joe rendeli az új angol billentyűs MacBookot.

2009-et írunk, egész pontosan január 16-át. Rövid email a MacBolttól: „Hétfőn megjön a fehér 2,1-es új MacBook. 15 órától tudod átvenni.” Történetünk szereplője a megadott időpontra meg is jelenik a boltban, Józsi épp az új gépét csomagolja ki, majd mutatja a régit is: „Visszajött ez is. Megnézzük mit csináltak vele?” „Nézzük” — hangzik Péter válasza. Mindketten meglepődnek, mert a gép elindul. Igaz, a kijelző még mindig foltos, a top case elszíneződött, de mindez nem érdekes. Megy. Félévnyi szervizelés után ez már eredmény. „Na, akkor melyiket kapom?” — kérdezi Péter mosollyal az arcán. „Nyilván az újat szeretnéd.” — válaszol viccesen Joe.

Némi papírmunka, merevlemez- és dobozcsere után hősünk az új gépével távozott a boltból. Még kérdés, miért ajánlja mindenkinek a MacBoltot?

„Nálunk jó kezekben van a számítógépe!”

Történetünk 2008. március 31-én kezdődött, amikor is hősünk (aki nyilván én vagyok) nagyon apró repedésekre lett figyelmes a fél éves Apple márkájú laptop számítógépe hátulján, s mivel a viszonteladója honlapján olvasott erről a hibáról, s arról, mit érdemes ilyenkor csinálni, megtette a szükséges lépéseket: értesítette a viszonteladót (iJoe személyében), aki azonnal meg is rendelte a szükséges hátlapot.

Teltek, múltak a hetek, mígnem 3 hónappal (!) később, június 30-án meg is érkezett az alkatrész. Hősünk (aki még mindig én vagyok) másnap (Rudi barátjával együtt) le is utazott Budapestre kocsival, hogy a gépet a szervizbe elvigye. A szervizben egy kedves hölgy azt mondta nekik, ott kell hagyni a számítógépet, majd másnapra kész is.

Így is lett. Másnap hát emberünk visszavonatozott a masináért, majd úton hazafele használatba is vette azt. „Remek!” — kiáltott fel, mikor meglátta a fényesen csillogó újszagú fehér hátlapot. Mikor Esztergom városában a vonatról leszállt, úgy döntött, meglátogatja a Párkányban élő keresztszüleit, hogy megmutassa nekik az új színében tündöklő gépét. Meg már amúgy is régen látta őket, na. Mikor azonban majd’ egy órás gyaloglás után a nénikéjének mutatni akarná a gépet, az nem kapcsolt be. Egy mappa kezdett villogni a képernyőn, rajta egy kérdőjellel. „Mi a fene?” — kérdezte emberünk saját magától, hisz’ ilyet még sose látott azelőtt. Nem kicsit lett ideges.

Hazaérve az első dolga volt, hogy édesanyja számítógépén egy böngészőt nyitva a beszeljukmac.com honlap fórumát keresse fel. „Nem látja a vinyót, nyomd le az Alt-ot induláskor!”, „PRAM reset!”, „Ha egyik se segít, akkor bizony elromlott a vinyó.” — ezek a hozzászólások valahogy nem sok jót sejtettek, de üsse kő, hősünk csinált PRAM resetet, nyomva tartotta az Altot, de a gép csak nem indult. „Nabasszus! Bekrepált a hárdiszk. Már csak ez hiányzott!” — sóhajtozott, mélyen belül persze tudva, hogy azért fontos adat nem veszhetett el, hála a Time Machine-nek.

Ezzel a lendülettel történetünk szereplője egy újabb emailt írt Józsinak (aki még mindig a viszonteladó, ugye), aki konstatálta, hogy hát nagy valószínűséggel tényleg a merevlemez lesz a ludas, de ha van biztonsági mentés (márpedig van), akkor nincs ok aggodalomra, a lemezt garanciában cserélik, amennyiben valamikor emberünk beugrik vele hozzá.

Így is történt. Történetünk szereplője bevitte a gépet a MacBolt.hu boltjába, ahol Józsi és csapata megállapította, hogy a lemeznek kutya baja, hiszen azt áthelyezve más Mac-be, az elindul. „Hmm, akkor mi lehet a gond?!” — töprengett emberünk magában. „Valószínűleg a SATA vezérlő a bűnös. Mivel az része a hátlapnak, a szervizesek ezt is cserélték, s valószínűleg rosszat tettek vissza.” — szólalt meg Joe. Ezzel a megállapítással senki sem tudott vitatkozni, így a gépet ismét a szervizbe kellett küldeni. A munkalapra sejtelmesen felkerült egy „Nagy valószínűséggel a SATA vezérlő a rossz” felirat, hősünknek pedig a bolt egy cseregépet biztosított a szervizelés idejére, ami a törvény szerint nem a bolt, hanem a szerviz kötelessége lenne. Lenne…

Augusztus 11-ét írunk, egy hónap telt el a másodszori szervizbe szállítás óta. A gép megérkezett a boltba mint tökéletesen működő laptop. Hősünk elment érte, visszavitte a cseregépet, megkapta a sajátját, ami végre ment. Öröm, boldogság, tánc, mulatság.

Három nap sem telik el, s a gép lefagy. „Hö?” — néz meredten maga elé emberünk, mikor ezt látja, s ráismer a tünetre, de valahol mélyen bízik benne, hogy ez most nem az, ez most nem lehet az. Restart, kérdőjeles villogó mappa ikon, email írás iJoe-nak, sok-sok anyázás (a szerviz fele címezve, természetesen), meg minden ami kell. Hősünk gépe ismét a szervizben, a cseregép — úgy néz ki — nem akar megszabadulni emberünktől.

2008. október 31-e, péntek van. Egy rövid email jön Józsitól: „Szia, megjött a MacBook az Almáriumból”. Hétfőn hősünk rohan a boltba, hogy végre átvegye az összesen több mint 3 hónapig szervizben heverő gépét. Vissza is kerül a már picit poros gépbe az akksi, a merevlemez és a RAM-ok, de az már a boot hangig sem jut el. Fekete képernyő, álló ventilátor, semmi reakció. A boltban megfagy a levegő, majd egyszer csak: „Biztos jó RAM-okat tettük vissza?” — kérdi Joe, de a kérdést igazából saját magának szegezi, majd emberünk minőségi Kingston memóriamoduljait két gyári Apple-félére cseréli. A gép még mindig nem indul. „Hmm, csak nem az egyik RAM slot romlott el?!”, majd kihúzza az egyik RAM modult, s a gép elindul. Egészen a merevlemez keresésig, ahol megint bedobja a kérdőjeles mappás manővert. Mindeközben figyelmesek lesznek még valamire: a kijelző fényereje valamiért durván egyenetlen lett.

Elmondhatjuk tehát, hogy hősünk gépével az elmúlt 2 hónapban nem sok jót csináltak, rosszat viszont annál többet. „Hát, akkor úgy néz ki, a cseregépünkön még mindig nem lesz fedlap cserélve.” — viccelődik Joe, majd megállapodnak abban, hogy személyesen viszi vissza a szervizbe a június óta használhatatlan masinát, s az asztalra csap, ha a szerviz be meri dobni a „bocsi, de a számítógép már nem garanciás” poént.

(folytatás)

Hungarian vs. Hungarian Pro

Alig öt éve történt, hogy Kozák Imre barátommal azon tanakodtunk, hogy mennyire gáz a magyar billentyűkiosztás a Mac-en, mert nem lehet kizárólagosan használni, és csomó hasznos karakter el van rejtve benne… Én elgondoltam, hogy mik a fontos dolgok a billentyűzeten (…), Imre pedig megvalósította a dolgot, és megalkotta a Hungarian Pro kiosztás csomagot. (…) Meggyőződésem, hogy a mai napig az egyik legjobban sikerült magyar kiosztás, ami rengeteg helyzetben segít.

Írja iJoe egy nemrég publikált bejegyzésében.

Mióta Macegek ( :) ) a gyári magyar billentyűkiosztást használom. Kezdetben nem találtam különösebben rossznak, de aztán mikor már hetvennegyedszer ugrott vissza Photoshopban a kiosztás angolra, elegem lett belőle. Pont jókor írta iJoe azt a posztját, melyből fentebb idéztem, így gyorsba ki is próbáltam ezt a Hungarian Pro kiosztást.

Első tapasztalat: sokkal kézreállóbb. Nem az alap betűkről és számokról beszélek, hisz azok — természetesen — ugyanazok. A különböző billentyűkombinációkkal előcsalható karakterekről beszélek. Tegyül fel, hogy angol billentyűs géped van (mint nekem), s HTML kódoláshoz el szeretnéd érni a billentyűd legfelső során található karaktereket (mint pl. a !, @, #, $, %, ^, &, *) magyar kiosztást használva. A gyári magyarban ezek legalább 3 felé vannak szétszórva: van, amelyiket az Option, néhányat az Option+Shift billentyűkkel tudsz előcsalogatni, de van, amelyet tök máshol találsz meg.

Logikátlan.

A Hungarian Pro-ban azonban csak egy Option+Shift kell, és az összeset megkapod egyből. Könnyen megjegyezhető, logikus. Itt persze nem ér véget a jósága a dolognak: ha pl. iChatben egyszerre több személlyel beszélgetünk, az angol kiosztás szerint a Cmd+Shift+{ és } billentyűkombinációkkal tudnánk a csetelések közt váltani. Tudnánk. De nem tudunk, mert magyar kiosztáson ez nem { és }, hanem Ő és Ú billentyű. Ekkor jön a Hungarian Pro, ami ha leütjük a Cmd billentyűt, automatikusan angol billentyűkké változtatja a (nem betűket és nem számokat tartalmazó) karaktereket, így nyugodtan leüthetjük a Cmd+Shift+Ő és Ú billentyűkombinációkat a cél elérése érdekében. :) (Ugyanez igaz a Safari-ban is tab-ok váltásakor.)

Ennyit a jó oldaláról.

Tök szép, tök jó, baromira tetszik, de van egy hiányossága: a Caps Lock egyszerűen nem működik. XT barátom számára — aki mindig kifeszegeti a billenytűzeteiből a Caps Lock-ot :lol — ez biztosan maga lenne a mennyország :) , de én nem tudok élni Caps Lock nélkül. Szerencsére ezzel a problémámmal nem vagyok egyedül. Bachman kolléga fogta magát, s kicsit felújította a kiosztást. Mindössze a Caps Lock “létét” adta hozzá, de ezzel máris kerek lett az egész.

Jelenleg ezt használom nagy megelégedéssel. Ajánlom mindenkinek! :)

Fontos tudnivaló még, hogy a csomag nem egy, hanem 4 kiosztást tartalmaz. A csomag nevét viselő Hungarian Pro a legjelentősebb, emellett van Hungarian Extended Pro (ami latin ékezeteket is tartalmaz), Hungarian Extended αβγ (ami — ahogy a neve is mutatja — a görög betűkre van kihegyezve), és végül, van egy Hungarian PC Pro is, mely a Windows-ról áttérőknek (switchereknek) készült (hogy csak egy példát mondjak: e kiosztásban a @ nem az Option+Q, hanem az Option(Alt)+V kombinációval érhető el).

Végezetül pedig álljon itt egy screenshot-sorozat, amely segítségével könnyen összehasonlítható az alap magyar (baloldalt) és a Pro kiosztás (jobboldalt):

Hungarian vs. Hungarian Pro
(Klikk a képre a nagyobb méretért!)

iJoenak igaza volt. Ez minden idők legjobb magyar kiosztása.

Gadget beszerző körút Budapesten

Ma sikeresen eljutottam végre a magyar fővárosba, ahol a kedvenc Apple boltomban jól be is vásároltam. Komoly 2 terméket vettem: egy Apple AirPort Express bázist és egy Griffin Elevator laptop állványt.

AirPort Express

Már nagyon régóta vártam erre, írtam is róla, de eddig lassú volt. Múlt hónap 17-én azonban az Apple frissítette a modelt, így már a legújabb kerettechnológiát, a 802.11n-et is támogatja. A hét elejétől az új Express Magyarországon is megvásárolható, így nem volt kérdés számomra a beszerzése.

Nem szeretnék ódákat zengeni a sebességéről, a hatótávolságáról, sem teszteket csinálni ezügyben, csak néhány dolgot említenék meg:

Ez volt az első olyan hálózatbeállításom, amihez nem kellett XT segítségét kérnem. Bedugtam, 3 perc, és ment minden. “It just works”, you know. ;)
A cucc beállító-konfigoló-buzgeráló szoftvere az AirPort Utility (minden Mac-en alapból fenn van ugye, a Windows verzió pedig a mellékelt lemezen található). A gagyi webes felületekhez szokott szemnek (mert eddig még csak olyat láttam) az AirPort Utility maga a mennyország:

AirPort Utility

A készülék csomagolása sem egy egyszerű hétköznapi kartondoboz. Szép dizájjos, nagy dombornyomott (!) AirPort ikonnal, a megszokottól eltérő belső elrendezéssel:

Unboxing the AirPort Express Unboxing the AirPort Express

Az AirTunes nagy királyság, viszont az AirFoil (ami egy külön szoftver, nem Apple cucc) nemgyerebe. Kb. 2 másodpercet csúszik a hang rajta keresztül, így a videók pl. nézhetetlenek. :(

AirPort Express at workEgyetlen egy kis gond akadt az Express-szel. Mindezidáig nem tudtam megoldani a nyomtató megosztását a Mac és a PC között. Be van dugva az Express-be, Mac tud is nyomtatni róla, de a PC nem. Elindítottam a Bonjour Printer Wizard for Windows-ot, végigmentem az összes lépésen, ahogyan kell, de valamiért nem akar működni. Lehet, hogy a Vista a hibás?! :roll:

Összegezve: 10-ből 9,5. Akkor lenne tizes, ha nem csak az iTunes hangját lehetne rá stream-elni csúszás nélkül. Remek hordozható eszköz, működik Windows PC-vel is, ajánlom mindenkinek.

Griffin Elevator

Egy másik eszköz, amire már rég vártam. Eddig ugye könyvekkel volt alátámasztva a laptop, ha az asztalra tettem, ami sok szempontból nem volt a legjobb megoldás: a hűtése sem volt az igazi, sok helyet is foglalt az asztalból, és hát valljuk be, csúnya is volt. :)

Before Elevator April 2008 Workspace

Előtte és utána

Ennek ma vége. Az Elevator gyönyörű, masszív és hordozható. Csúszásgátló gumis bevonata nem engedi leesni a gépet magáról, alumínium tartórészei igen elegánsak (és baromi jót mutat egy alu Apple billentyűzet és egy Razer Pro Pad mellett), áttetsző alsó része pedig csak tovább fokozza az elegenciát.

Tökéletes, ergonomikus helyzetbe helyezi a gépet. Kell ennél több? :)

Összegezve: Tökéletes laptop állvány. Mindenkinek ajánlott, és ahogy iJoe írta a tesztjében: “Természetesen PC-vel is használható, bár ezt a képességét nem teszteltük.” :)

MacBook Air

Ez a kakukktojás, ugyanis ezt nem vettem. :) De helyette jól megfogdostam.

Mivel a MacBolt-ban épp nem volt Air demógép, időm pedig volt szarásig, elsétáltam a konkurenciához (az XMS-be), és kipróbáltam jól.

Gyerekek, ez egy művészi csoda. Amikor a kezembe vettem, 9 emeletnyi magasról szartam rá, hogy nincs benne optikai drive, meg FireWire, meg ezmegaz. Kezedbe veszed, és azonnal elkap az instant get érzés. Még ha az eszed tudja is, hogy nincs rá szükséged (pénzed meg főleg nincs), a szíved azt súgja: KELL, akarod. :)

Sokkal vékonyabb, mint amilyennek a képek alapján gondoltam, és sokkal sokkal könnyebb is. Alig érzed, hogy a kezedben van. Tényleg. Hihetetlen komoly mérnöki munka, amit összehoztak. Respect.

És most már megértem azokat, akik ezt veszik. Eddig nem tudtam felfogni, mi lehet annyira jó benne, ami ellensúlyozza a portok és a optikai meghajtó hiányát. Most már tudom. Az én laptopom konkrétan egy cementeszsáknak tűnik mellette a maga 2,7 centis vastagságával és 2,2 kilójával! Hihetetlen, komolyan mondom. Ezt látni kell, addig nem szabad fikázni. (De hát ez igaz minden más Apple termékre is ugyebár…)