A(z) "hasznos" címke archívuma

Hungarian vs. Hungarian Pro

Alig öt éve történt, hogy Kozák Imre barátommal azon tanakodtunk, hogy mennyire gáz a magyar billentyűkiosztás a Mac-en, mert nem lehet kizárólagosan használni, és csomó hasznos karakter el van rejtve benne… Én elgondoltam, hogy mik a fontos dolgok a billentyűzeten (…), Imre pedig megvalósította a dolgot, és megalkotta a Hungarian Pro kiosztás csomagot. (…) Meggyőződésem, hogy a mai napig az egyik legjobban sikerült magyar kiosztás, ami rengeteg helyzetben segít.

Írja iJoe egy nemrég publikált bejegyzésében.

Mióta Macegek ( :) ) a gyári magyar billentyűkiosztást használom. Kezdetben nem találtam különösebben rossznak, de aztán mikor már hetvennegyedszer ugrott vissza Photoshopban a kiosztás angolra, elegem lett belőle. Pont jókor írta iJoe azt a posztját, melyből fentebb idéztem, így gyorsba ki is próbáltam ezt a Hungarian Pro kiosztást.

Első tapasztalat: sokkal kézreállóbb. Nem az alap betűkről és számokról beszélek, hisz azok — természetesen — ugyanazok. A különböző billentyűkombinációkkal előcsalható karakterekről beszélek. Tegyül fel, hogy angol billentyűs géped van (mint nekem), s HTML kódoláshoz el szeretnéd érni a billentyűd legfelső során található karaktereket (mint pl. a !, @, #, $, %, ^, &, *) magyar kiosztást használva. A gyári magyarban ezek legalább 3 felé vannak szétszórva: van, amelyiket az Option, néhányat az Option+Shift billentyűkkel tudsz előcsalogatni, de van, amelyet tök máshol találsz meg.

Logikátlan.

A Hungarian Pro-ban azonban csak egy Option+Shift kell, és az összeset megkapod egyből. Könnyen megjegyezhető, logikus. Itt persze nem ér véget a jósága a dolognak: ha pl. iChatben egyszerre több személlyel beszélgetünk, az angol kiosztás szerint a Cmd+Shift+{ és } billentyűkombinációkkal tudnánk a csetelések közt váltani. Tudnánk. De nem tudunk, mert magyar kiosztáson ez nem { és }, hanem Ő és Ú billentyű. Ekkor jön a Hungarian Pro, ami ha leütjük a Cmd billentyűt, automatikusan angol billentyűkké változtatja a (nem betűket és nem számokat tartalmazó) karaktereket, így nyugodtan leüthetjük a Cmd+Shift+Ő és Ú billentyűkombinációkat a cél elérése érdekében. :) (Ugyanez igaz a Safari-ban is tab-ok váltásakor.)

Ennyit a jó oldaláról.

Tök szép, tök jó, baromira tetszik, de van egy hiányossága: a Caps Lock egyszerűen nem működik. XT barátom számára — aki mindig kifeszegeti a billenytűzeteiből a Caps Lock-ot :lol — ez biztosan maga lenne a mennyország :) , de én nem tudok élni Caps Lock nélkül. Szerencsére ezzel a problémámmal nem vagyok egyedül. Bachman kolléga fogta magát, s kicsit felújította a kiosztást. Mindössze a Caps Lock “létét” adta hozzá, de ezzel máris kerek lett az egész.

Jelenleg ezt használom nagy megelégedéssel. Ajánlom mindenkinek! :)

Fontos tudnivaló még, hogy a csomag nem egy, hanem 4 kiosztást tartalmaz. A csomag nevét viselő Hungarian Pro a legjelentősebb, emellett van Hungarian Extended Pro (ami latin ékezeteket is tartalmaz), Hungarian Extended αβγ (ami — ahogy a neve is mutatja — a görög betűkre van kihegyezve), és végül, van egy Hungarian PC Pro is, mely a Windows-ról áttérőknek (switchereknek) készült (hogy csak egy példát mondjak: e kiosztásban a @ nem az Option+Q, hanem az Option(Alt)+V kombinációval érhető el).

Végezetül pedig álljon itt egy screenshot-sorozat, amely segítségével könnyen összehasonlítható az alap magyar (baloldalt) és a Pro kiosztás (jobboldalt):

Hungarian vs. Hungarian Pro
(Klikk a képre a nagyobb méretért!)

iJoenak igaza volt. Ez minden idők legjobb magyar kiosztása.

Nyelvtanulás. Ingyen.

Mindez podcast formájában, csak hogy Reb is örüljön. :lol Csak egy iTunes kell hozzá, és az iTunes Podcast Directory-ban már lehet is feliratkozni rájuk. Nem sorolnám fel az összes nyelvet, ha nem haragszotok, de van magyar is :) és persze az angol, német sem hiányozhat. A teljes lista, linkekkel, mindennel a Kockablogon olvasható.

A netman blog szerkesztője, bár úgy érzi, elég jól megérti az angol nyelvet, feliratkozott az angol nyelvtanulós padkesztre.

Podcast ajánló Photoshop felhasználóknak

Két videó podcast-et szeretnék ajánlani azoknak, akik érdeklődnek a grafika iránt, fotóznak, grafikusok, vagy bármi más okból Photoshop felhasználók.

Az első a PhotoshopUser TV nevet viseli, melyet három —, magukat egyszerűen csak a Photoshop srácoknak nevező — egyén, névszerint Scott Kelby, Matt Kloskowski és Dave Cross vezet. A műsor heti rendszerességű, és a heti Adobe és Photoshop hírek mellett néhány hasznos tipp, tutorial is elhangzik. Kb. 2 hónapja vagyok feliratkozva rá, és azóta nem kevés új dolgot tanultam tőlük.

A másik podcast napi rendszerességű, de csupán néhány (1-3) perces. Az előzőkben már megismert Matt Kloskowski vezeti, Photoshop Killer Tips a címe, és nem tutorialokról szól, mindössze egy hasznos és/vagy rejtett okosságot mutat meg a Photoshop világából naponta.

Ezeken kívül a témában még követem a Layers TV-t és az Adobe Creative Suite Video Podcast-et is.

Én és a GTD

Mi az a GTD? Az angol “Getting Things Done” kifejezésből származik, ennek rövidítése. Magyarul kb. annyit tesz, “Elérni, hogy készen legyenek a dolgok”. Ezt az egészet David Allen találta ki, s abban rejlik forradalmisága, hogy — az összes egyéb hasonló módszertől eltérően — David csoportokba gyűjti a tennivalókat, mégpedig három féle csoportosítási módszer alkalmazásával.

Lehet, hülyén hangzik, de mindenki alkalmazza valamilyen szinten ezen tudomány (?) elveit. Gondolj csak a listára, amit magaddal viszel a boltba, hogy tudd, mit kell megvenni. Mindannyian készítünk jegyzeteket, to-do listákat. Ezekben rejlik a GTD lényege, megfűszerezve egy kis rendre való törekvéssel.

Legyen mindig a szemed előtt, mit kell tenned. Pontról pontra, valamilyen szempont szerint csoportosítva, fontossági sorrendben. A lényeg: találd meg a megfelelő alkalmazást (de egy darab papír is elég), ahova mindig leírod, mit kell tenni, és onnan kihúzod, ha végeztél vele.

Ez a poszt azért született, mert ma újabb mérföldkőhöz érkeztem GTD ügyben. Lehet, megtaláltam az igazi nekem való alkalmazást, na de erről majd később. Rengeteget olvastam már a témában, wyctim is írt egy csomót, kobaknak is voltak érdekes írásai, na és persze szeretett Plastik Józsink :lol is szereti érezni maga körül a rendet.

Nézzük, mivel próbálkoztam eddig:

Windows-os korszakomban volt egy határidő naplóm, abba beírtam, mikor hova miért kell menni, mit kell ott csinálni stb. Emellett, ha valami nem volt időhöz kötve, akkor azt a mobilomba írtam. :) Előnye volt, hogy a mobilban lévő írások mindig kéznél voltam, azonnal láttam őket, és a naplót is magammal vihettem bárhova. Hátránya: nem volt digitális, ezáltal a javítás macerás volt (“hopp, egy hét múlva lesz a találkozó; ja nem, mégse, 2 hét múlva lesz”), firkálgatás lett a vége az egésznek.

Mikor elkezdtem blogolni, megismerkedtem az iCal-el (“Péter, ő itt iCal; iCal, ő itt Péter”), és elkezdtem használni. A naplót felváltotta az iCal, a mobilos írásokat pedig beírtam az iCal to-do listájába. Adtam nekik prioritást, egyéb infókat, blabla. A naptáras részét a mai napig használom, nagyon hasznos, hisz szinkronizálható a telómmal, így ha akarom, a gép és a telefonom is figyelmeztet, ha van valami. A to-do része azonban nem jött be. Belezavarodtam a sok prioritás beállítgatásba. Nekem ez túl bonyolult, arról nem is beszélve, hogy sosem volt előttem, mit kell csinálni.

Váltottam. Jött a Tasko. Ez egy webes projekt. Baromi egyszerű elven alapszik. Mintha papírra írnád a dolgaid, a teendőid. Ha kész van, egy kattintással kihúzod a listából. Ez nagyon jó volt. Előny ugye, hogy baromi egyszerű, s hogy mindig látom magam előtt a teendőket. Hátránya, hogy kell hozzá állandó netes hozzáférés.
Itt persze gyors’ megjegyzem, létezik ennek egy offline verziója, TaskPaper-nek hívják, azonban ez pénzbe kerül. Annyit nekem jelenleg nem ér a GTD, hogy fizessek érte. Talán majd egyszer. :)

Erről a webes alkalmazásról egyébként Wyctimtől hallottam, meg úgy általában a TXT alapú GTD-ről is. Nagyon megfogott. Egyszerű, gyors, hatékony. Eddig bevált.

Már odáig jutottam, hogy külön kis alkalmazást kreáltam a Taskonak Fluiddal. Egy gondom akadt vele kapcsolatban: megváltoztatták az oldal elrendezését, és fix szélességűvé vált a lista. Ez nagyon nem tetszett. A képernyő felét képes elfoglalni az alkalmazás.

Megint váltottam. Az elv marad: listát fogok írni baromi egyszerű felírom-és-ha-kész-kitörlöm módszerrel, de nem a Taskoba, hanem az OS X alap jegyzetprogramjába — és most tessék megkapaszkodni —, a Stickiesbe! :D

Nem kell hozzá böngésző, se Fluid, sem netkapcsolat. Csak írom, írom, írom, aztán meg törlöm, amint kész. Nem kihúzom és aztán törlöm. Egyből törlöm. :)

Szóval, összegezve: iCal-t használom a határidős dolgokhoz, amik nem kell, hogy a szemem előtt legyenek; maradjanak csak szépen a háttérben, és figyelmeztessen — akkor, amikora én állítom —, hogy ide meg oda kell menni, ezt és azt meg kell csinálni a Hottyívjákéknál. Emellett Stickies van, benne a to-do lista.

És most boldog vagyok. Mindig tudom, mit hogyan kell csinálnom. Már csak csinálni kell. :D

Ha ezt a bejegyzést valaki is végigolvassa, már megérte megírnom. Ha meg valaki ezért fogja elkezdeni menedzselni az életét, duplán megérte. :)

Quicksilver – A Mac-es mindenes

Tegnap feliratkoztam wyctim barátom padkesztjére, aztán miután meghallgattam a fasza muzsikákat, jól meg is néztem 4 videópadkesztet a Quicksilver nevű okosságról. Most hallottam erről először, de egyből megvett a progi. Ingyenes és rohadtjó. :)

Csibar barátom annó egy Namely nevű cuccot javasolt nekem, ami mindössze csak annyit tud, hogy képes keresni és indítani alkalmazásokat. A Quicksilver ugyanezt megcsinálja, sőt. Jóval többet tud. (Rudi, próbáld ki! Imádni fogod. ;) )

Millió plug-in-nel lehet turbózni a már amúgyis piszokjó jutilitit, minden feladathoz lehet külön billentyűkombót definiálni stb stb. Nem is sorolom tovább. Ezt látni kell. Amíg nem látod, nem érted meg a lényegét.

Tessék megnézni wyctim podcast-jeit, letölteni a progit és örülni. :)

Köszönöm a figyelmet.

Útközben

Ismét megérkeztem Budapestre jól. A vonaton idefele elolvastam egy érdekes cikket, amire a Proponón találtam. Az írás milliomos fiatalokról szól, többek között az SXC és az iWiW kiötlőiről. Nem egy rövid hangvételű iromány, de aki teheti, olvassa el. Megéri. (Mondjuk én könnyen beszélek. Van hetente 2x másfél óra szabadidőm. :) )

A cikk olvasása közben egy bizonyos résznél megakadt a szemem:

Petrovics ugyan elkezdte a Gábor Dénes Főiskolát, ám akkor már fejlesztőként dolgozott, így kilépett a felsőoktatás keretei közül. „Szeretek tanulni, de sosem voltam jó a szervezett oktatásban. Sokkal többet lehet tanulni másoktól és a saját hibáinkból, mint száraz tankönyvekből” – vázolta az iskolapadhoz való viszonyát.

Van benne valami… :roll:

A másik cikk, amit elolvastam iJoe egyik blogbejegyzése volt, aminek akár az is lehetne a címe: „Mi kell egy vidéki Apple bolthoz?”
Nagyon szépen kivesézi az összes dolgot, amit ilyekor figyelembe kell venni. Hasznos lehet azok számára is, akik (nem Apple) boltot akarnak nyitni a fővároson kívül.

Mindeközben egy a nyarat idéző, Kriszti (a.k.a. Blue Waves) barátommal, saját magunk szórakoztatására keszült, a “Palace Summer Closing Fest Warmup” címet viselő mixet hallgattam. Egész jó lett. :) Ahogy a Bulldozer-re rákevertem a Kaktus-t – az üt :twisted: