A(z) "hasznos" címke archívuma

The Hit List

Megmondom az őszintét, jópárszor nekifutottam már ennek a GTD dolognak. Elszántam magam. Igenis, írni fogom a teendőimet, és majd kihúzom, ha kész, és szem előtt lesz, és csinálni fogom. Rend a lelke!

Aztán ahogy sorban próbáltam ki a progikat, rájöttem, egyik sem az én világom. Vagy túl bonyolult, vagy túl egyszerű, vagy csak simán leszarom a dolgot, mert a szoftver nem ösztönöz arra, hogy csináljam, hogy írjam a napi teendőimet. Már a rendszerbe is bele szoktam bonyolódni. Legyen egy Inbox, ahova a napi gyors-meg-kell-csinálni dolgokat írod (kivéve ugye azokat, amiket azonnal megteszel), legyen egy Someday, amiket majd egyszer, egy ilyen, meg egy olyan, meg amolyan is kell. ÁÁÁH!

De az igazság az, hogy (de-vel nem kezdünk mondatot, meg az, hogy) ha nem írom fel a teendőimet, egyszerűen elfelejtem azokat. Ha nem figyelmeztet semmi, hogy HÉ, elfelejtem. Egyszerűen leszarom. Elveszek a napi googlereader-twitter-facebook-webkettő rengetegben, s nem tudom magam kontrollálni. A nap végén ilyenkor összegzem, mit is csináltam ma, s megállapítom: semmi értelmeset.

Ezért hát kell valami, ami ösztönöz, ami megmondja a tutit, mikor mi merre hány méter. Nem feltétlenül a hagyományos értelemben vett GTD cucc kell. Nem más(ok) által megírt elméletek alapján akarok tenni dolgokat, hanem úgy, hogy az nekem jó legyen. A mai napig keresem a tökéletes megoldást erre. Lehet, nem is szoftver kell hozzá? Nem tudom. De ha szoftver kell, akkor — jelentem — egy nagyon komoly versenyzőre épp tegnap tettem szert a MacHeist csomagban.

A múltkor már írtam zenerendszerezési és -értékelési szokásaimról, s a bejegyzésben egy I Love Stars nevű kis appot is megemlítettem. Andy Kim, ennek a kis szoftvernek a fejlesztője döntött úgy, hogy elkészíti a saját ízlésének megfelelő GTD appot. Így született meg a The Hit List.

Soha nem voltam oda még GTD szoftverért ennyire, de ez valamiért azonnal megfogott. Tetszik, hogy bár rengeteg mindent tud, nem kényszeríti rám a dolgokat. Egy egyszerű jegyzettömb kinézetű, mégis grafikailag nyálcsurgatósan-aprólékos kidolgozottságú szoftver. iLike it kategóriás — mondaná Reb.

Néhány featúra a teljesség teljes igénye nélkül: tab nézet; billentyűkombóra bárhonnan előhívható Quick Entry ablak a gyors taskfelvételre; iCal sync; hamarosan iPhone app; kétféle (!) tagelési módszer; task-archiválás; kártyanézet (hogy tudj csak az adott feladatra koncentrálni); dockikonra fájlt vagy linket húzva az bekerül feladatnak mint “Look at …” (természetesen shortcuttal a fájlra/linkre); ismétlődő feladatok zseniális kezelése; időzítő (hogy tudd, mennyi ideje csinálod, amit csinálsz/mennyi időd van még hátra); és még sorolhatnám…

Nem mondom, hogy megtaláltam A szoftvert, de néhány napja elégedetten használom, s nem hogy nem zavar, de kifejezetten ösztönöz. Ennyi idő alatt a többi ilyen szoftvert már rég el szoktam feledni.

Numerikus funkciók az új MacBook gépeken

Ezt a posztot igazából magamnak írom, de közzéteszem, hátha másnak is szüksége lesz rá.

Mikor tavaly nyáron az Apple kisebb ráncfelvarrásokat hajtott végre az akkori laptop családjain (még a pre-unibodys időkről beszélünk, ugye), implementálta beléjük a külső billentyűzetükről már ismert Exposé és Dashboard gombot, ill. az iTunes vezérlő gombokat. Ezzel egyidőben azonban — sajnálatos módon — lehagyta az Fn billentyű mögött finoman megbúvó numerikus funkciókat. Őszintén szólva, sosem használtam számok bevitelére azokat a billentyűket, mondhatnám, hogy nem hiányzik. Az igazság azonban az, hogy a numpadnek nem csak a számbillentyűk a része, ezért baromi egyszerű volt pl. csillagot (fn+P), perjelet (fn+Ö), pluszjelet (fn+-) és egyenlőségjelet (fn+Ü) is írni. A numpad kiiktatásával ezek is elvesztek.

Mióta pedig új gépem van, a probléma engem is érint. Leírom tehát ide, melyik numpades karaktert milyen billentyűkombinációval lehet „kiváltani” az új (numpad-mentes) gépeken.

Ha gyári magyar kiosztást használsz:

* Alt + Shift + ,
/ Shift + 6
+ Shift + 3
= Shift + 7

Ha Hungarian Prót:

* Alt + Shift + 8
/ Shift + 6
+ Shift + 3 vagy Alt + Shift + Ó
= Shift + 7

Fontos még megjegyezni, hogy a gyári magyar kiosztáson a billentyűkombinációk csak önmagukban állják meg a helyüket, más billentyűvel együtt nem. Pl. ha a TextEditben a szöveg méretét szeretnéd növelni (Cmd++), akkor elvileg ezt a Cmd+Shift+3-mal megteheted. A gyakorlatban azonban ez nem fog menni, már csak azért sem, mert ez a kombináció rendszer szinten a képernyőkép (screenshot) készítését végzi. Egy újabb érv a Hungarian Pro mellett.

Adobe szoftverek „Error 150:30” hibája adatköltöztetés után és a megoldás Mac-en

Mivel tegnaptól új gépem van, s abban egy új 300 gigás lemez, mindent át kellett költöztetnem a régi merevlemezről az újra. Szerencsére ezt a Mac nagyon kényelmessé teszi, egy Migration Assistant nevű programot kell csupán elindítani hozzá, ami minden Macen alapból fenn van, méghozzá az /Applications/Utilities könyvtárban.

Van azonban egy Adobe nevű cég, aki a termékeinek licenszelését elég szigorúan veszi. Olyannyira, hogy a migráció után azok nem hajlandóak elindulni, hiába másolódott át az összes ehhez szükséges fájl.

Megoldás: Egy új Finder ablakban keressük ki a /Library/Application Support/FLEXnet Publisher/Service mappát, és húzzuk ki a tartalmát a Desktopra. (Ne másoljuk! Helyezzük át!) Ha ez megvan, menjünk a /Library/Preferences/FLEXnet Publisher mappába, melyben lesz egy FLEXnet nevű könyvtár. Húzzuk ki őt is a Desktopra.

Zárjuk be az összes futó alkalmazást. Indítsuk el a Disk Utility-t (őt is a Utilities könyvtárban találjuk meg), az oldalsávban válasszuk ki a rendszerlemezt, majd klikk a Repair Disk Permissions gombra.

Ha ez is megvan, jöhet egy restart, ami után már a szoftverek készen állnak a használatra. (Ha minden rendben van, az asztalról természetesen törölhetjük az oda kirántott fájlokat.)

Köszönjük Adobe!

Tipp: A Parallels Desktop 4.0 “Command-W” hibájának javítása

Welcome screen of Parallels Desktop 4.0Négyes Parallelsre frissítettél és most megőrülsz, mert a Command(Alma)-W-t leütve nem a virtuális gép egy ablaka csukódik be (ahogy az történt a hármas verzióban, ill. történik a VMware Fusion 2.0-ban), hanem maga a Parallels?

Nyugi, van megoldás. Sőt. Kettő is.

Megteheted, hogy a szoftver Preferences-ének Keyboard & Mouse részében egyszerűen kikapcsolod az Enable Mac OS X system shortcuts opciót. Ezzel azonban többet ártasz, mint használsz, hisz’ így kapásból elvesztetted az olyan vonzó funkciókat, mint az Exposé, Spaces, Dashboard és az összes OS X által nyújtott billentyűparancsot. E opció kikapcsolásával, ha a virtuális Windowsban matatsz, nem fogod tudni elérni az OSX hasznos fícsöreit.

Jobban teszed tehát, ha ezt gyorsan el is felejted, és szépen hagyod bekapcsolva. Helyette menj a System Preferences-be, annak is Keyboard & Mouse paneljére. Válaszd a Keyboard Shortcuts fület, és a kis pluszjelre kattintva adj hozzá egy billentyűparancsot a következők alapján:

Ezzel megmondtad az OSX-nek, hogy a Parallels Desktop ablakát ne a Command-W-vel, hanem az általad definiált paranccsal zárja be, ami az esetemben a Control-Option-Shift-Command-W lett, hiszem ezt tuti, hogy soha a büdös életben nem fogom leütni még egyszer.

Most már úgy működik a dolog, ahogy az előző verzióban megszoktad. Picit hackish módszer, nem it just, de legalább works. :)

(forrás: StevenSacks.net)

Tipp: Színhelyesség Firefoxban is!

A Firefox a gördülékenyebb böngészés érdekében egyszerűen nem kezeli a képek színprofiljait. Nem tudom, ki hogyan van vele, de én megőrülök ettől engem zavar. A képek gyakran fakóbbak, színtelenebbek emiatt.

Még szerencse, hogy van megoldás: Írjuk be a címsorba a bűvös about:config-ot, majd keressük ki a gfx.color_management.enabled elemet, aminek alapbeállítása false. Állítsuk át true-ra egy dupla kattintással, majd indítsuk újra a Rókát.

Hungarian vs. Hungarian Pro

Alig öt éve történt, hogy Kozák Imre barátommal azon tanakodtunk, hogy mennyire gáz a magyar billentyűkiosztás a Mac-en, mert nem lehet kizárólagosan használni, és csomó hasznos karakter el van rejtve benne… Én elgondoltam, hogy mik a fontos dolgok a billentyűzeten (…), Imre pedig megvalósította a dolgot, és megalkotta a Hungarian Pro kiosztás csomagot. (…) Meggyőződésem, hogy a mai napig az egyik legjobban sikerült magyar kiosztás, ami rengeteg helyzetben segít.

Írja iJoe egy nemrég publikált bejegyzésében.

Mióta Macegek ( :) ) a gyári magyar billentyűkiosztást használom. Kezdetben nem találtam különösebben rossznak, de aztán mikor már hetvennegyedszer ugrott vissza Photoshopban a kiosztás angolra, elegem lett belőle. Pont jókor írta iJoe azt a posztját, melyből fentebb idéztem, így gyorsba ki is próbáltam ezt a Hungarian Pro kiosztást.

Első tapasztalat: sokkal kézreállóbb. Nem az alap betűkről és számokról beszélek, hisz azok — természetesen — ugyanazok. A különböző billentyűkombinációkkal előcsalható karakterekről beszélek. Tegyül fel, hogy angol billentyűs géped van (mint nekem), s HTML kódoláshoz el szeretnéd érni a billentyűd legfelső során található karaktereket (mint pl. a !, @, #, $, %, ^, &, *) magyar kiosztást használva. A gyári magyarban ezek legalább 3 felé vannak szétszórva: van, amelyiket az Option, néhányat az Option+Shift billentyűkkel tudsz előcsalogatni, de van, amelyet tök máshol találsz meg.

Logikátlan.

A Hungarian Pro-ban azonban csak egy Option+Shift kell, és az összeset megkapod egyből. Könnyen megjegyezhető, logikus. Itt persze nem ér véget a jósága a dolognak: ha pl. iChatben egyszerre több személlyel beszélgetünk, az angol kiosztás szerint a Cmd+Shift+{ és } billentyűkombinációkkal tudnánk a csetelések közt váltani. Tudnánk. De nem tudunk, mert magyar kiosztáson ez nem { és }, hanem Ő és Ú billentyű. Ekkor jön a Hungarian Pro, ami ha leütjük a Cmd billentyűt, automatikusan angol billentyűkké változtatja a (nem betűket és nem számokat tartalmazó) karaktereket, így nyugodtan leüthetjük a Cmd+Shift+Ő és Ú billentyűkombinációkat a cél elérése érdekében. :) (Ugyanez igaz a Safari-ban is tab-ok váltásakor.)

Ennyit a jó oldaláról.

Tök szép, tök jó, baromira tetszik, de van egy hiányossága: a Caps Lock egyszerűen nem működik. XT barátom számára — aki mindig kifeszegeti a billenytűzeteiből a Caps Lock-ot :lol — ez biztosan maga lenne a mennyország :) , de én nem tudok élni Caps Lock nélkül. Szerencsére ezzel a problémámmal nem vagyok egyedül. Bachman kolléga fogta magát, s kicsit felújította a kiosztást. Mindössze a Caps Lock “létét” adta hozzá, de ezzel máris kerek lett az egész.

Jelenleg ezt használom nagy megelégedéssel. Ajánlom mindenkinek! :)

Fontos tudnivaló még, hogy a csomag nem egy, hanem 4 kiosztást tartalmaz. A csomag nevét viselő Hungarian Pro a legjelentősebb, emellett van Hungarian Extended Pro (ami latin ékezeteket is tartalmaz), Hungarian Extended αβγ (ami — ahogy a neve is mutatja — a görög betűkre van kihegyezve), és végül, van egy Hungarian PC Pro is, mely a Windows-ról áttérőknek (switchereknek) készült (hogy csak egy példát mondjak: e kiosztásban a @ nem az Option+Q, hanem az Option(Alt)+V kombinációval érhető el).

Végezetül pedig álljon itt egy screenshot-sorozat, amely segítségével könnyen összehasonlítható az alap magyar (baloldalt) és a Pro kiosztás (jobboldalt):

Hungarian vs. Hungarian Pro
(Klikk a képre a nagyobb méretért!)

iJoenak igaza volt. Ez minden idők legjobb magyar kiosztása.

Nyelvtanulás. Ingyen.

Mindez podcast formájában, csak hogy Reb is örüljön. :lol Csak egy iTunes kell hozzá, és az iTunes Podcast Directory-ban már lehet is feliratkozni rájuk. Nem sorolnám fel az összes nyelvet, ha nem haragszotok, de van magyar is :) és persze az angol, német sem hiányozhat. A teljes lista, linkekkel, mindennel a Kockablogon olvasható.

A netman blog szerkesztője, bár úgy érzi, elég jól megérti az angol nyelvet, feliratkozott az angol nyelvtanulós padkesztre.

Én és a GTD

Mi az a GTD? Az angol “Getting Things Done” kifejezésből származik, ennek rövidítése. Magyarul kb. annyit tesz, “Elérni, hogy készen legyenek a dolgok”. Ezt az egészet David Allen találta ki, s abban rejlik forradalmisága, hogy — az összes egyéb hasonló módszertől eltérően — David csoportokba gyűjti a tennivalókat, mégpedig három féle csoportosítási módszer alkalmazásával.

Lehet, hülyén hangzik, de mindenki alkalmazza valamilyen szinten ezen tudomány (?) elveit. Gondolj csak a listára, amit magaddal viszel a boltba, hogy tudd, mit kell megvenni. Mindannyian készítünk jegyzeteket, to-do listákat. Ezekben rejlik a GTD lényege, megfűszerezve egy kis rendre való törekvéssel.

Legyen mindig a szemed előtt, mit kell tenned. Pontról pontra, valamilyen szempont szerint csoportosítva, fontossági sorrendben. A lényeg: találd meg a megfelelő alkalmazást (de egy darab papír is elég), ahova mindig leírod, mit kell tenni, és onnan kihúzod, ha végeztél vele.

Ez a poszt azért született, mert ma újabb mérföldkőhöz érkeztem GTD ügyben. Lehet, megtaláltam az igazi nekem való alkalmazást, na de erről majd később. Rengeteget olvastam már a témában, wyctim is írt egy csomót, kobaknak is voltak érdekes írásai, na és persze szeretett Plastik Józsink :lol is szereti érezni maga körül a rendet.

Nézzük, mivel próbálkoztam eddig:

Windows-os korszakomban volt egy határidő naplóm, abba beírtam, mikor hova miért kell menni, mit kell ott csinálni stb. Emellett, ha valami nem volt időhöz kötve, akkor azt a mobilomba írtam. :) Előnye volt, hogy a mobilban lévő írások mindig kéznél voltam, azonnal láttam őket, és a naplót is magammal vihettem bárhova. Hátránya: nem volt digitális, ezáltal a javítás macerás volt (“hopp, egy hét múlva lesz a találkozó; ja nem, mégse, 2 hét múlva lesz”), firkálgatás lett a vége az egésznek.

Mikor elkezdtem blogolni, megismerkedtem az iCal-el (“Péter, ő itt iCal; iCal, ő itt Péter”), és elkezdtem használni. A naplót felváltotta az iCal, a mobilos írásokat pedig beírtam az iCal to-do listájába. Adtam nekik prioritást, egyéb infókat, blabla. A naptáras részét a mai napig használom, nagyon hasznos, hisz szinkronizálható a telómmal, így ha akarom, a gép és a telefonom is figyelmeztet, ha van valami. A to-do része azonban nem jött be. Belezavarodtam a sok prioritás beállítgatásba. Nekem ez túl bonyolult, arról nem is beszélve, hogy sosem volt előttem, mit kell csinálni.

Váltottam. Jött a Tasko. Ez egy webes projekt. Baromi egyszerű elven alapszik. Mintha papírra írnád a dolgaid, a teendőid. Ha kész van, egy kattintással kihúzod a listából. Ez nagyon jó volt. Előny ugye, hogy baromi egyszerű, s hogy mindig látom magam előtt a teendőket. Hátránya, hogy kell hozzá állandó netes hozzáférés.
Itt persze gyors’ megjegyzem, létezik ennek egy offline verziója, TaskPaper-nek hívják, azonban ez pénzbe kerül. Annyit nekem jelenleg nem ér a GTD, hogy fizessek érte. Talán majd egyszer. :)

Erről a webes alkalmazásról egyébként Wyctimtől hallottam, meg úgy általában a TXT alapú GTD-ről is. Nagyon megfogott. Egyszerű, gyors, hatékony. Eddig bevált.

Már odáig jutottam, hogy külön kis alkalmazást kreáltam a Taskonak Fluiddal. Egy gondom akadt vele kapcsolatban: megváltoztatták az oldal elrendezését, és fix szélességűvé vált a lista. Ez nagyon nem tetszett. A képernyő felét képes elfoglalni az alkalmazás.

Megint váltottam. Az elv marad: listát fogok írni baromi egyszerű felírom-és-ha-kész-kitörlöm módszerrel, de nem a Taskoba, hanem az OS X alap jegyzetprogramjába — és most tessék megkapaszkodni —, a Stickiesbe! :D

Nem kell hozzá böngésző, se Fluid, sem netkapcsolat. Csak írom, írom, írom, aztán meg törlöm, amint kész. Nem kihúzom és aztán törlöm. Egyből törlöm. :)

Szóval, összegezve: iCal-t használom a határidős dolgokhoz, amik nem kell, hogy a szemem előtt legyenek; maradjanak csak szépen a háttérben, és figyelmeztessen — akkor, amikora én állítom —, hogy ide meg oda kell menni, ezt és azt meg kell csinálni a Hottyívjákéknál. Emellett Stickies van, benne a to-do lista.

És most boldog vagyok. Mindig tudom, mit hogyan kell csinálnom. Már csak csinálni kell. :D

Ha ezt a bejegyzést valaki is végigolvassa, már megérte megírnom. Ha meg valaki ezért fogja elkezdeni menedzselni az életét, duplán megérte. :)

Quicksilver – A Mac-es mindenes

Tegnap feliratkoztam wyctim barátom padkesztjére, aztán miután meghallgattam a fasza muzsikákat, jól meg is néztem 4 videópadkesztet a Quicksilver nevű okosságról. Most hallottam erről először, de egyből megvett a progi. Ingyenes és rohadtjó. :)

Csibar barátom annó egy Namely nevű cuccot javasolt nekem, ami mindössze csak annyit tud, hogy képes keresni és indítani alkalmazásokat. A Quicksilver ugyanezt megcsinálja, sőt. Jóval többet tud. (Rudi, próbáld ki! Imádni fogod. ;) )

Millió plug-in-nel lehet turbózni a már amúgyis piszokjó jutilitit, minden feladathoz lehet külön billentyűkombót definiálni stb stb. Nem is sorolom tovább. Ezt látni kell. Amíg nem látod, nem érted meg a lényegét.

Tessék megnézni wyctim podcast-jeit, letölteni a progit és örülni. :)

Köszönöm a figyelmet.