A(z) "élet" címke archívuma

Holidays are over…

Az ünnepek alatt egy kis pihenőt tartottam. Nem írtam blogbejegyzést, nem tanultam vizsgákra, ha úgy tetszik, nem csináltam semmi értelmeset. Még a Google Reader-t se nézegettem naponta. Olyannyira semmit nem csináltam, hogy még a nagy ünnepi zabálásokat is kihagytam. Megmondom, nem volt könnyű — mert ugye a fogyókúrázás sosem az —, de a körülöttem lezajló nagy karácsonyi kajapusztítás csak nehezítette. :) Mindegy, túléltük. Aztán kicsit szomorkás lettem pár napra néhány (itt most nem részletezett) dolog miatt, de szerencsére jött a szilveszteri buli, sok régen nem látott ismerőssel, ami ismét életkedvet injektált belém.

Közben földrajzi hazám pénznemet váltott. Koronáról Euróra. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, az élet nem állt meg, de azért fura látni az „alacsony” árakat meg az € szimbólumot mögöttük. Ja, és új pénztárcát kell majd beszereznem a sok aprónak, ugyanis míg Koronából a 20-as már papírpénz volt, Euróból csak az 5-ös az (melynek értéke ~150 Sk). Ugye érezzük, miért…

Hm, miről kéne még írnom?! Ja igen, 2009-es tervek, fogadalmak, miegymás. Őszintén szólva, nem vagyok a fogadalmak híve, nem azért szoktam megtenni/nem megtenni valamit, mert „megfogadtam”… Ezért például teljesen biztosak lehettek benne, hogy jövőre idén is el fogok járni bulikba, szeretnék kijutni a Balaton Sound Festre is (a tavalyi több ismerősömnek is felbecsülhetetlen élmény volt), a sulival kapcsolatban még meglátom, mi lesz. Azt hiszem kéne egy társ, egy kiskutyát is készülünk venni, és fogynom is kéne pár kilót.

Megyek is, és nyomok pár fekvőt. (nagyonizmosvagyokszmájli)

Szőrös vagy…

Két hete nem borotválkoztam, és zavar. Zavar, annak ellenére, hogy utálok borotválkozni. És mégis zavar a szőrréteg, ami az arcomat körbeöleli, s már-már félek az emberek közt járni így. Pedig tudom, hogy ez a természetes, s nincs benne semmi különös, se zavaró. Mégis fura érzés ez nekem, szokatlan, és ezért idegesítő is. Vannak emberek, akik szeretnek így lenni, s irigylem is őket. Nekik le van a gondjuk a borotválkozásról fél évig. :) De sajnos én ehhez kevés vagyok és kicsi. Nem tudom megtenni. Gyenge vagyok. És zavar. Ez van.

Megyek is, és megborotválkozom.

Én és a GTD

Mi az a GTD? Az angol “Getting Things Done” kifejezésből származik, ennek rövidítése. Magyarul kb. annyit tesz, “Elérni, hogy készen legyenek a dolgok”. Ezt az egészet David Allen találta ki, s abban rejlik forradalmisága, hogy — az összes egyéb hasonló módszertől eltérően — David csoportokba gyűjti a tennivalókat, mégpedig három féle csoportosítási módszer alkalmazásával.

Lehet, hülyén hangzik, de mindenki alkalmazza valamilyen szinten ezen tudomány (?) elveit. Gondolj csak a listára, amit magaddal viszel a boltba, hogy tudd, mit kell megvenni. Mindannyian készítünk jegyzeteket, to-do listákat. Ezekben rejlik a GTD lényege, megfűszerezve egy kis rendre való törekvéssel.

Legyen mindig a szemed előtt, mit kell tenned. Pontról pontra, valamilyen szempont szerint csoportosítva, fontossági sorrendben. A lényeg: találd meg a megfelelő alkalmazást (de egy darab papír is elég), ahova mindig leírod, mit kell tenni, és onnan kihúzod, ha végeztél vele.

Ez a poszt azért született, mert ma újabb mérföldkőhöz érkeztem GTD ügyben. Lehet, megtaláltam az igazi nekem való alkalmazást, na de erről majd később. Rengeteget olvastam már a témában, wyctim is írt egy csomót, kobaknak is voltak érdekes írásai, na és persze szeretett Plastik Józsink :lol is szereti érezni maga körül a rendet.

Nézzük, mivel próbálkoztam eddig:

Windows-os korszakomban volt egy határidő naplóm, abba beírtam, mikor hova miért kell menni, mit kell ott csinálni stb. Emellett, ha valami nem volt időhöz kötve, akkor azt a mobilomba írtam. :) Előnye volt, hogy a mobilban lévő írások mindig kéznél voltam, azonnal láttam őket, és a naplót is magammal vihettem bárhova. Hátránya: nem volt digitális, ezáltal a javítás macerás volt (“hopp, egy hét múlva lesz a találkozó; ja nem, mégse, 2 hét múlva lesz”), firkálgatás lett a vége az egésznek.

Mikor elkezdtem blogolni, megismerkedtem az iCal-el (“Péter, ő itt iCal; iCal, ő itt Péter”), és elkezdtem használni. A naplót felváltotta az iCal, a mobilos írásokat pedig beírtam az iCal to-do listájába. Adtam nekik prioritást, egyéb infókat, blabla. A naptáras részét a mai napig használom, nagyon hasznos, hisz szinkronizálható a telómmal, így ha akarom, a gép és a telefonom is figyelmeztet, ha van valami. A to-do része azonban nem jött be. Belezavarodtam a sok prioritás beállítgatásba. Nekem ez túl bonyolult, arról nem is beszélve, hogy sosem volt előttem, mit kell csinálni.

Váltottam. Jött a Tasko. Ez egy webes projekt. Baromi egyszerű elven alapszik. Mintha papírra írnád a dolgaid, a teendőid. Ha kész van, egy kattintással kihúzod a listából. Ez nagyon jó volt. Előny ugye, hogy baromi egyszerű, s hogy mindig látom magam előtt a teendőket. Hátránya, hogy kell hozzá állandó netes hozzáférés.
Itt persze gyors’ megjegyzem, létezik ennek egy offline verziója, TaskPaper-nek hívják, azonban ez pénzbe kerül. Annyit nekem jelenleg nem ér a GTD, hogy fizessek érte. Talán majd egyszer. :)

Erről a webes alkalmazásról egyébként Wyctimtől hallottam, meg úgy általában a TXT alapú GTD-ről is. Nagyon megfogott. Egyszerű, gyors, hatékony. Eddig bevált.

Már odáig jutottam, hogy külön kis alkalmazást kreáltam a Taskonak Fluiddal. Egy gondom akadt vele kapcsolatban: megváltoztatták az oldal elrendezését, és fix szélességűvé vált a lista. Ez nagyon nem tetszett. A képernyő felét képes elfoglalni az alkalmazás.

Megint váltottam. Az elv marad: listát fogok írni baromi egyszerű felírom-és-ha-kész-kitörlöm módszerrel, de nem a Taskoba, hanem az OS X alap jegyzetprogramjába — és most tessék megkapaszkodni —, a Stickiesbe! :D

Nem kell hozzá böngésző, se Fluid, sem netkapcsolat. Csak írom, írom, írom, aztán meg törlöm, amint kész. Nem kihúzom és aztán törlöm. Egyből törlöm. :)

Szóval, összegezve: iCal-t használom a határidős dolgokhoz, amik nem kell, hogy a szemem előtt legyenek; maradjanak csak szépen a háttérben, és figyelmeztessen — akkor, amikora én állítom —, hogy ide meg oda kell menni, ezt és azt meg kell csinálni a Hottyívjákéknál. Emellett Stickies van, benne a to-do lista.

És most boldog vagyok. Mindig tudom, mit hogyan kell csinálnom. Már csak csinálni kell. :D

Ha ezt a bejegyzést valaki is végigolvassa, már megérte megírnom. Ha meg valaki ezért fogja elkezdeni menedzselni az életét, duplán megérte. :)