Peti mindennapjai meg ilyen izék. (Hamarosan frissülünk, költözünk, meg minden.)
A blog történetének egyik leghosszabb című posztjában szeretném megosztani (nem csak) az általános iskolás osztálytársaimmal a tegnapi, 2009. február 21-i osztálytalálkozónkon készült videót és képeket. Íme:
A fotók pedig a Flickr-en leshetőek. Néhány darabot azért beszúrok ide is eyecandy gyanánt:
Köszönet Évinek, hogy megszervezte a talit, és a jelenlévő résztvevőknek, hogy el tudtak jönni. Némelyikőtökkel 5 éve nem találkoztam. Jó volt újra látni az arcokat! 
A mai podcast epizód a dallamos és uplifting trance kedvelőinek kedvez. (Szóismétlés rlz!)
Letöltés és feliratkozás a podcast.netman.sk oldalon vagy az amerikai iTunes Storeban.
És aki kitalálja, miből rejtettem el egy rövid idézetet a mixben, és hol, kap egy Túró Rudit. 
Kobak írásán felbuzdulva tegnap este elkezdtem használni az I Love Stars nevű programocskát és egyben kinulláztam az iTunes zenegyűjteményem csillagozásait (értsd: az összes eddig értékelt zenémtől elvettem az összes csillagát) és elkezdtem teljesen elölről. A lényegi dolog itt az, hogy egy előre pontosan meghatározott, egyértelmű rendszert építsünk fel a csillagozásra. Mert ugye mi dönti el egy számról, hogy 3 vagy 4 csillagos? Nem elég a hasracsapás, pontos leírás kell, ami szerint bármikor azonnal behatárolható egy adott zene minősége.
Természetesen az emberi tényező nem hanyagolható el, azaz
),de mikor értékelünk, próbáljunk a lehető legszubjektívebbek maradni. Gondoljunk bele, szeretni fogjuk-e egy év múlva is mondjuk a No More Alone-t? Ha a válasz igen, 5 csillag. Ha nem, akkor legjobb esetben is csak 4 csillagot kaphat.
Íme az én kis értékelő listám:
Nem kapnak csillagot a még meg nem hallgatott zenék, a „majd egyszer be kell csillagozni” zenék, a live- vagy stúdiómixek, rádióműsorok, podcastek és a mixalbumok. (Bármennyire is jó lehet egy ASOT vagy egy GDJB, nem adok neki csillagot. Csak mert.)
Egy csillagot kapnak azok a zenék, melyeket nem szívesen hallgatok meg (vagy csak nagyonnagyonnagyon ritkán kapok rájuk kedvet), de egy jó album részei, és kitörölni nincs szívem őket. Ilyen általában akkor fordul elő, ha csak egy, nagyonmaximum kettő ilyen szám van egy albumon. Ha az album fele hallgathatatlan, a szar zenék mennek a kukába, és nem érdekel, hogy nem lesz teljes a kollekció.
(Néhány példa: Armin van Buuren & Sean Tyas - Intricacy, Paul van Dyk feat. Jessica Sutta - White Lies)
A legnehezebb kategória. Nehéz megmondani ugyanis, mi az, ami már nem olyan rossz, ugyanakkor még nagyon messze van a tökéletestől. Ebben a kategóriában van a legkevesebb zeném, már csak azért is, mert — ha csak nem egy nagyon jó album részei, — a rossz zenéket törlöm. Általában úgy szoktam jellemezni az ide tartozó számokat, hogy „egész jó, de nem fogott meg”.
(Néhány példa: Paul van Dyk - In Between, Sander van Doorn - Dozer)
„Ez jó szám!” Ha csak ennyit mondok egy zenére, nem többet, valószínűleg ebbe a csoportba tartozik. Jól felépített, kellemes számok vannak itt, amelyek annyira azért nem férkőztek közel a szívemhez, mint néhány társuk, de semmiképpen sem törölnivaló kategória. Néha jó meg-meghallgatni őket.
(Néhány példa: Armin van Buuren & DJ Shah feat. Chris Jones - Going Wrong, Markus Schulz - Spilled Cranberries, Ronski Speed - Overfloat)
Nagy zenék. Nagyon tetszenek, de nem biztos, hogy örökké imádni fogom őket. A csillagozás pillanatában mindenesetre nagyon bejönnek. (A legjobbjai később 5 csillagossá is előléphetnek.) Ebben a kategóriában van a legtöbb zeném.
(Néhány példa: Wippenberg - Chakalaka, Tritonal feat. Cristina Soto - Walk With Me, Markus Schulz feat. Anita Kelsey - On A Wave, Moonbeam & Tyler Michaud feat. Fisher - Love Never Dies)
Zseniális, örökzöld darabok, amiket nem lehet megunni.
(Néhány példa: BT - Mercury and Solace, Above and Beyond - Good For Me, Markus Schulz - Without You Near, Armin van Buuren feat. Ray Wilson - Yet Another Day)
Ha pedig ezek után még mindig akad olyan zene, ami valamiért két kategória között kell hogy kapjon helyet, az I Love Stars-szal félcsillagokat is oszthatok.
A közelmúltban olvastam stro-B írását a Gmailre váltásról, s úgy döntöttem, én is végre meglépem. Már régóta gondolkodom a váltáson, de valahogy mindig visszatartott a tudat, hogy az egész levelezésemet annak a Googlenek a kezébe kell adjam, aki lassan már csak a cipőméretemet nem tudja. Végülis mindegy, felejtsük el ezeket egy pillanatra, és nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak, ha a Google szerverét szeretnénk használni, megtartva saját doménünket.
Az összes kettő darab megoldás közül a legkézenfekvőbb a Google Apps. Regisztrálod a megfelelő oldalon a doménedet, s máris használhatod az összes G-szolgáltatást a saját címeddel. Hátránya, hogy egyben új Google kontót is kapsz, tehát az ezelőtti accounthoz tartozó regisztrációidat (YouTube, Gmail, Analytics, FeedBurner stb.) buktad. (Valójában persze nem buktad, de mekkora macera már minden egyes alkalommal átjelentkezni, ha a Gmailből a YouTubera akarsz látogatni. A Gtalkról meg már inkább ne is beszéljünk.)
Számomra egyszerűbb volt a második — valójában bonyolultabb — megoldás, melyhez feltétel egy már meglévő Gmail cím. Íme a teendők:
Be kell jelentkezned a Gmail webes felületére. Settings menüpont, Accounts fül. Itt első lépésként add hozzá a saját mailcímedet a Send mail as részben lévő Add another email address you own linkre kattintva, majd kövesd az utasításokat. Ha ez végigfutott (és visszaigazoltad a Googlenek mailben, hogy tényleg tiéd a cím), a mailcím megjelenik a listában, ahol a make defaultra bökve máris alapértelmezetté teheted, ami annyit jelent, hogy ha legközelebb a Gmail webes felületéről emailt írsz, az az előbb megadott címről küldődik majd, nem a Gmail-esről.
A következő lépés a levelek fogadásának beállítása, tehát hogy a nem-Gmailes címedre küldött leveleidet is a Gmail kapja meg. Ebben ugyancsak az Accounts fül jelent megoldást, annak is Get mail from other accounts szelete. Kattints az Add a mail account you own linkre, a felugró ablakban pedig add meg a kért adatokat (POP3 szerver, felhasználói név, jelszó, port). Ha ügyesen csináltad, a listában meg kell jelennie az új email címnek.
Ezzel már el is érted, hogy az összes elektronikus leveled a Gmailhez érkezzen, s a kimenő leveleid is a „rendes” címeddel küldődjenek.
Miért is csináltuk mindezt? Miért éri meg a Google szerverein keresztülfuttatni a teljes levelezésedet? A válasz az IMAP. Az IMAP az a protokoll, melyen keresztül a levelek nem töltődnek le a levelező kliensbe (ahogyan POP3-on keresztül), csupán cache-eli azokat a porgram. Emellett visszajelzéseket is tud küldeni a szervernek, így ha pl. egy levelet elolvastál az asztali kliensedben, az visszaküldi ezt az infót a szervernek, s a levél ott is olvasottként jelenik meg. Ha pedig még egy iPhone-szerű harmadik eszköz is be van iktatva a rendszerbe, a mail ott is már olvasott státuszú lesz.
Pontosan ez az oka annak, hogy már régóta szeretnék megszabadulni a POP3 protokollon levelezéstől, s áttérni IMAP-re. Macerás az iPhone-on minden levelet újra olvasottnak jelölni és/vagy törölni. (Sajnos az ezelőtti webtárhely-szolgáltatómnál nem volt lehetőségem stabil IMAP protokollt használni, a jelenleginél meg valamiért vicces dolgokat produkál.)
Nézzük, hogyan állíthatod be asztali mailkliensedet, hogy az ne a Gmail-es, hanem a „másik” címedről küldje leveleidet, s mindezt IMAP protokollon keresztül tegye.
Elsőként a Gmail.com már ismerős Settingsjébe kell menni, annak is Forwarding and POP/IMAP fülére, s ott aktiválnod kell az IMAP protokollt.
Ha ez megvan, a Google elárulja, hogyan tudod beállítani kedvenc levelezőprogramodat az IMAP protokolljuk használatára. Miután ezzel is megvagy, egyszerűen csak írd át a kliensben a beállításoknál az emailcímedet a nem-Gmailesre (ezesetben csak a „másik” címmel tudsz majd levelet küldeni), vagy írd be a Gmailes cím mellé a nem-Gmaileset vesszővel elválasztva (és képes leszel küldéskor választani a címek közül), valahogy így:
Gratulálok!
Halk megjegyzés: Mivel az iPhone-os Mail beállításainál az emailcím mezőbe egyelőre nem tudunk vesszőt írni (mert a virtuális billentyűkön egész egyszerűen nem jelenik meg a karakter), ha pedig csak a nem-Gmailes címet írjuk be, nem működik, így szifonon a feladó emailcímének átírása felejtős. (Ez a 2.2.1-es iPhone firmware-ig igaz, későbbi verziókban változhat.)
A blog • netman • sk blog 2009. február. hónapjának archívumát böngészed.
