Peti mindennapjai meg ilyen izék. (Hamarosan frissülünk, költözünk, meg minden.)
avagy Hal a tortán. (Ha-ha!) Méghozzá Nio, Mr. Clue és Fanni edition.
Akik az élő műsorról lemaradtak, megnézhetik azt felvételről. Íme, így készül a Lasagne Carbonara:
(A bruttó tartalom a negyedik perctől kezdődik, érdemes oda tekerni. Elvileg Ustream alapból onnan kéne hogy indítsa, de valamiért nem teszi.)
Korábban már pedzegettem itt a blogon a témát, el is mondtam, mennyire gyökér dolognak tartom az Apple részéről a mobilgépeik numerikus funkcióinak lehagyását azzal az indokkal, hogy „a felhasználók kevesebb mint 10 százaléka használja őket.”
Most azonban Rebnek hála ráleltem egy kis System Preferences-be panelként beépülő úgynevezett utility-re, aminek alapvető feladata a billentyűk átcímkézése („remap”), mindemellett azonban arra is képes — 10.6 alatt méghozzá minden további beállítás nélkül —, hogy visszaadja az új, numerikus funkciókkal már nem felvértezett Mac laptopoknak az őket megillető featúrákat.
A neve találóan KeyRemap4MacBook.
A napokban változott a Podcast elérési formája. Mostantól saját domén alatt, a mattpmusic.com címről üzemel. Ennek megfelelően persze a feed is változott, kérem a hallgatókat, használják az új feedet.
Az epizódok tracklist-jei ezentúl semmilyen formátumban nem jelennek meg majd a blog jelenlegi, sem hamarosan-már-tényleg-megszülető (új) verziójában.
A mai adás olyanra sikerült, hogy nem is kell semmit írnom, a tracklist, azt hiszem, eladja magát: Deep Down, First Night, LaCeeN és Jason Mill mashupok, az új Paul van Dyk zene, és hát a nyár legnagyobb trance slágere, a Nothing At All.
Ha léteznek modern kori polihisztorok, Robi barátunk biztosan egy közülük. Mindamellett, hogy főállásban a gyógyszeriparban tevékenykedik, és szabadidejében előszeretettel tervezget, még mixelgetni is van ideje.
Ezen hobbijának gyümölcseit már régóta osztja meg podcast formájában is, és rendre valami jót süt ki minden szettjéből. Ami viszont érdekes, hogy ma útjára indított egy teljesen új és egyedülálló koncepció köré épített webes projektet, a stro-b.com-ot. A deal a következő: Támogatod őt, ebből ő zenét vásárol, elegendő zeneszám esetén pedig összekever egy egyórás mixet, amit szabadon letölthetővé tesz a weblapon, mindemellett minden egyes pénzmozgást fillérpontosan vezet és közzétesz.
Szerintem ügyes kísérlet. Ha egy ilyen weblap meg tud élni a magyar körülmények közt (ahol az emberek fele a 79 centes iPhone szoftvert is warezolja), akkor, azt hiszem, bármi. 
Én személy szerint sok sikert, és sok bejövő forintot kívánok! (Ne feledjétek, nem elinni fogja a pénzt, csak és kizárólag zenét vásárol rajtuk.)
Én már vettem egy zeneszámot Robinak. És Te?
A napokban indult egy magyar iPhone felhasználók (főként webes arcok) kezdőképernyőit összegyűjtő weblap a magyar internet égisze alatt 320app néven. A projekt mögött @doransky és @krasznai áll, s az ötletet a First & 20 adta.
Amiért azonban ezt most megemlítem, nem más, mint az én jelenlétem az oldalon. A mai napon ugyanis felkerült a listába az én iPhone képernyőm is egy rövid leírással az általam használt appokról.
Enjoy.
Bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi időben nagyon döcögősen frissül a blog. Na most ennek okai vannak, amik hamarosan ki is fognak derülni. Csak bírd kivárni.
Nyárias hangulatú mix egy új Matt P mashup világpremierével, néhány örökzöld trance klasszikus remixével, és egyéb finomságokkal. Tökéletes társ lehet például a ma esti Sziget bulira menet. 
Gaba, wyctim és bodzasfanta inspiráltak arra, hogy összeszedjem azon (3rd party) programok listáját, amiket szeretek vagy valamiért különlegesnek tartok, és az iPhone-onom csücsülnek. Lássuk.
Tweetie (2,39 €) — Nagyszerű Twitter kliens. Amikor megvásároltam, a legjobb volt. Sajnos azóta nem igazán frissült, a fejlesztő ugyanis már a 2.0-s verzión, illetve a nagy sikerre való tekintettel megjelentetett Tweetie for Mac frissítésein dolgozik keményen.
Birdfeed (3,99 €) — Újabb Twitter kliens, ami picit drága, de cserébe még nem is tetszik. Megvásároltam, mert mindenféle jókat hallottam róla, de nem vállt be. Mégis felsorolom a listában, mert újabban — bár nem tetszik annyira, mint a Tweetie — ezt használom, egyszerűen azért, mert cache-el (menti a már egyszer letöltött tweeteket; amit a Tweetie 1.x nem tud), és mert ilyenkor látszik, hogy mobilról írok (nem “from Tweetie”).
Ego (1,59 €) — Mindenféle webstatisztikai jóságok gyűjtőhelye. Egyszerű, nagyon mininál design, kb. egy lap az egész progi, ahol általad definiált sorrendben nézheted meg a Mint, Google Analytics, Feedburner, Squarespace statisztikáidat, Twitter követőid számát, és honlapjaid PageRankjeit.
Instapaper Pro (3,99 €) — Az Instapapert, bár nem új szolgáltatás, csak nem rég fedeztem fel magamnak. Dióhéjban arra jó, hogy listát készítesz a “majd-elolvasom-ha-lesz-rá-időm” cikkekből, amiket aztán majd elolvasol, ha lesz időd. 
Na de hogyan olvasod? Olvashatod a géped előtt ülve a böngésződből is, de megteheted a vonaton/buszon/repülőn ülve is a szifonodon. A szolgáltatás ingyenes, és mobilra optimalizált webfelülete is van, de mi van, ha offline is élvezni szeretnéd a tartalmat? Ehhez érhető el iPhone-ra az ingyenes Instapaper Free, ami csak alap featúrákat tud, és a mindent tudó Instapaper Pro, amivel többek közt a telefon előre-hátra döntésével is lehet scrollozni. (How cool is that?!)
Rolando (4,99 €) — Sikerjáték, méghozzá nem is kicsit jó. Teljes mértékben kihasználja a telefon képességeit, és lenyűgöző grafikája van. (Lásd angelday videóját.) Ha jól emlékszem, annak idején én ingyenesen jutottam hozzá valami akció keretén belül, pedig teljes áron 10 dolcsiért vesztegették. Később aztán megjelent a Ronaldo 2, így az első verzió ára visszaesett. Kevés időm van játszani, de ha egyszer végigviszem, egész biztosan megvásárolom majd a második kiadást is. Nagyon szeretem. (Lite verzió is elérhető azoknak, akik ingyen ki akarják próbálni.)
Five Free (ingyenes) — Ötödölő. Ennyi, nem több, mégis ez az iPhone-omon legtöbbször elindított játék. Este az ágyban lefekvés előtt unatkozom, lejátszom egy pár kört. És a legszebb, hogy ingyenes app.
Toki Tori (3,99 €) — Ezt a játékot gabánál láttam, s annyira megtetszett, hogy megvettem. Kis csirkénket kell irányítgatni, és összeszedni vele még ki nem kelt testvéreit (gyk: tojásaikat), amihez néhány eszköz, és a józan eszünk áll rendelkezésre. Az első 3-4 pálya nagyon egyszerű, aztán egyre több gondolkodást igényel. Nagyon szeretem, hogy nem csak úgy “folyik” a játék (mint a Rolandóban, amit meg BTW pont ezért szeretek ), hanem gondolkodni kell egy-egy pálya végigvitelén. Ha ki szeretnéd próbálni, van ingyenes Toki Tori Lite is.
Természetesen ez csak töredéke a telefonomon lévő programoknak, a többiről majd később.
A legnagyobb hazai szolgáltatótól vándoroltam a legfiatalabbhoz, mégpedig.
Az egész tök gyorsan történt. Elugrottam Párkányba az Orange boltba, hogy kisebb csomagra váltsak (válság van, vagy mi), előtte (már nem is tudom miért) megálltam még Adriánnál, aki aztán meggyőzött, hogy előtte mindenképp szét kell néznem az O2 háza táján is, mert azt hallotta, ott minden nagyon olcsó.
És tényleg. Kellemes dolog, hogy minden hazai hálózatba 13 cent egy perc beszélgetés; hogy hálózaton belül a 3. perc után ingyen megy a duma; hogy 6 cent egy SMS és 25 egy MMS; de a legnagyobb jóság a 6 eurós korlátlan EDGE csomag, amit azonnal aktiváltattam is. Persze nem 3G, nem megabitek, de mivel a helyzet nagyon úgy néz ki, hogy egy évig még nem lesz új telefonom, a jelenlegi első generációs iPhone-hoz ez a csomag tökéletes. És korlátlan. (Szlovákiában az első — és e poszt írásakor az egyetlen — korlátlan „flat-rate” mobilnetcsomag.)
Nézzük, mennyire gyors. Rögtönzött tesztemben a faluban két lokáción mértem sebességet a SpeedTest.net iPhone-os szoftverével. Átlagban 150 kbps le- és 70 kbps feltöltési sebességet produkált. A legnagyobb elért eredmény 190/83 lett, ezen very blog főoldalának teljes betöltése pedig 54 másodpercet vett igénybe. Nem megabites nagyságrend, de nem használhatatlan.
Gyakorlatilag tehát mindenben fejlődtem: olcsóbban hívok és írok, tudok netezni mindenhol, nincs hűségnyilatkozat, és még azt a 13 eurót is kamatostul visszafizetik, amit az Orange a számátvitelért szemét mód’ kiszámlázott.
Eddig a jó hírek, most jön egy picit rossz: ha első generációs iPhone-od van, jailbreakelve, és Cydiából MMS aktiváló hókuszpókusszal megpörkölve, ahogyan nekem, az MMS featúra nem fog menni. A scenárió ugyanis a következő: a Settings » General » Network » Cellular Data Network menüpont alatt kitöltöd az adatokat, majd kilépsz a Settingsből, s az MMS adatok elvesztek. Ez valószínűleg az Apple egyfajta „első generációs? hekkelt? rohadj meg, nem lesz MMS-ed!” módszerének jól működő eredménye.
Viszont, van rá megoldás.
Egy az O2 beállításait tartalmazó kusztom Carrier Bundle-t kell a telefonba juttatni, és minden menni fog. Honnan szedjünk ilyet? Neki állhatunk a netet guglizni, ahogy én is tettem. Elárulom: nem járt eredménnyel. Éppen ezért megcsináltam magam. Hozzá pedig kreáltam egy egyszerű oldalt, ahonnan Te is letöltheted a csomagot, ha O2 ügyfél és iPhone felhasználó vagy. (Az összes iPhone-nal működik, viszont a nem első generációsaknál megvan a manuális beállítás lehetősége is.)
A nem első generációs szifonnal szívók kedvéért pedig álljon itt egy screenshot a beállításokról:
Friss hozzászólások
vasi, vasi, rami [...]
netman, Péter, Péter [...]
István
netman, netman, Gregorow [...]
netman, b-la, netman [...]
netman, herda, netman [...]